Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Borbás Emese: Pap János diósgyőri főkapitány levelei (1664-1668)

A katonai kihágások másik gyakori példája a tolvajkodás. Kis András ügye már régóta foglalkoztatta a két kapitányt. Csáky Kassán egy ízben már megke­gyelmezett neki, de ez nem térítette jó útra. Két évig az Alföldön tolvajkodott, s most ismét a környéken bukkant fel. Egy másik „bűnös", Biriny Mihály négy ök­röt hajtott el. Pap János közbenjárása ellenére sem hajlandó visszaszolgáltatni azt a jogos tulajdonosnak. Mivel két ökröt Szendrőbe menekített, Pap felvette a kapcsolatot az ottani kapitánnyal, Uri Istvánnal is. Az állandósult ellátási problémák miatt nagyobb méretű portyázások is történtek. 1668 augusztusában például Miskolcon 80 gyalogos „vendégeskedett" három napon keresztül, akik jórészt a Dunántúlról érkeztek, hatalmas pusztítást hagyva maguk után. A végvári vitézek csekélyke, ám biztos élelemforrásának a július közepétől szeptember közepéig tartó aratás számított. Öt hétig voltak távol, s helyenként fél-fél szapu búzát kaptak, de ez alatt az idő alatt „nem őrzi az ő Felsége kapuját töb hat gialognáll", 41 Ebben az 1668. augusztus 13-i levélben említi - egyetlen egyszer - Pap János a német vitézeket, akikkel az aratás idején védi Diósgyőrt. Az együttműködés valószínűleg többé-kevésbé zavartalan lehetett, hisz a leve­lezésben nem olvashatunk róluk. A török pusztítások mellett a betegség okozta halál is nehézségeket hoz a végvárra. 1665. márciusa és áprilisa között három gyalog pusztult így el: Szegő Pál tizedes, Molnár István közlegény és Kozma Já­nos. 42 Mindezek mellett a bevezetőben említett szökött jobbágyok visszakövetelése miatt is lehetetlenné vált a védelem. Pap már 1665. márciusában arról panasz­kodik, hogy „haza kellett sietnem, mivell sem lovas, sem gyalogh hadnagiom, sem volt kapitaniom ninzen Kegyelmes Uram, abban az szegény végh helyben, czak magam vagiok". 43 A főkapitány ebben a levelében hivatkozik arra a Borsod vármegye által kiadott rendeletre, amely a szökött jobbágyok visszaadására kötelezi. 44 Azon kesereg, hogy így is csak jobbágyok szolgálnak alatta, a nemes ember gye­rekei félnek idejönni a török veszély miatt. Pap János jogosan kéri Csáky segít­ségét: „mely dolgott ha Nagyságod megh nem fogh orvosolni Kegyelmes Uram, pusz­tán marad az végh ház". 45 A végváriak éber szemekkel figyelték a török mozgolódását, hadi készülődé­sükről azonnal gyors híreket sugároztak a környék valamennyi veszélyeztetett területére. Személyes tapasztalatokra ritkán került sor, de azért erre is akad példa. Az eset 1665. április 11-e előtt történt. Erről így számol be Pap János: a miskolciak elunták a sok adózást, ezért terheik könnyítése érdekében Nándor­fehérvárra küldtek követeket. Ok látták, hogy a császárhoz 300 szekérrel indul a török, s azt is tudni vélik, hogy Budán lesz a nagy találkozó. A legfőbb s leg­41 MOL P 71 Fasc. 264. 8. 42 MOL P 71 Fasc. 264. 3. 43 MOL P 71 Fasc. 264. 2. •"TÓTH P., 1989. 28. p. "5 MOL P 71 Fasc. 264. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom