Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Borbás Emese: Pap János diósgyőri főkapitány levelei (1664-1668)
II. „... az ő felséghe végh háza A diósgyőri vár és uradalom jelentősége Eger elestét követően (1596) nőtt meg, hisz központja ekkor a végvárrendszer szerves részévé vált. A vár már a mohácsi csatát követően zálogbirtokként mangánföldesurak kezére jutott. A Balassa, Perényi, Enyingi Török családok után a Homonnayak, Nyáryak végül pedig a Hallerek lettek a vár új urai. A források tanúsága szerint azonban keveset törődtek birtokukkal, s a XVII. század közepére a vár siralmas állapotba került. Felszerelése rossz, vitézeinek száma kétségbeejtően alacsony. Egy 1642-es jelentés csupán azt közli, hogy Diósgyőr is a védelmi rendszer részét adja. A helyőrség kevés kivétellel magyar csapatokból állott: 52 ember, 223 Ft a szükséglet. 3 Acsády Ignác ezen cikke a környező végvárak adatait is közli, s ezekkel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy itt a legkevesebb a rendelkezésre álló pénzösszeg valamennyi vár közül. Hogy milyen kevés katonával kellett védelmezni Felső-Magyarországot, azt Egri István hadnagy 1648. januári jegyzéke példázza. E forrás már részletesebben is felsorolja a vár tisztviselőit: a tizedesek, zászlótartó, dobos mellett 60 gyalog legény fizetéséről tudósít. Kassán 1 havi pénzt vehetett át Egri István, s ez 134 Ft-ot jelentett. 4 A lovas vitézek számáról és fizetéséről a 2 hónappal későbbi jegyzék ad felvilágosítást. Ezek alapján Udvarhelyi Péter fizető mester 100 lovasra 456 Ft-ot adott. 5 Az uralkodó azonban nem kényeztette el katonáit. 1673-ban Diósgyőr mellett Szendrő és Putnok őrségéről is azt jelentették, hogy az utóbbi 8 esztendőben csak két havi zsoldot kaptak. 6 Az 1655.3.tc. kimondta, hogy Diósgyőrben 150 huszárnak és 250 magyar gyalogosnak kellene őrködni. A valóságban ez lényegesen kevesebb volt. 1660 1667 100 huszár 50 huszár 87 gyalogos 50 hajdú 7 15 egyéb katona (pl. a főkapitány, porkoláb, tömlöctartó) 1670 után 1672-74 után csökkentik 109 huszár 15 huszár 100 hajdú 60 hajdú 1 tüzér 2 tüzér 2 egyéb 2 egyéb 8 3 ACSÁDY I., 1888. 255-256. p. 4 SZENDREI ]., 1886-1911. III. köt. 297-298. p. 5 SZENDREI ]., 1886-1911. III. köt. 299-300. p. b CSORBA CS., 1980. 146. p. 7 SZENDREI J., 1927. 16. p. 8 MERÉNYI L., 1895/b. 400-405. p.
