Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)
Az iskolában uralkodó belső, fegyelmi életet és szellemet, az iskolai tanulók szellemi felkészültségét, az iskolai lelkiséget, a tanítók és a tanulók közti munkában megnyilvánuló viszonyt a források hiánya miatt nem lehet maradéktalanul bemutatni. Bajay Amand közlésében ránk maradt egy, iskolai törvények címen fordítható előírásgyűjtemény, ami a tanulók fegyelmi viselkedését szabályozza, amelynek alapján legalább is negatív módon lehetőség van fegyelmi állapotokra vonatkozó következtetések levonására. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy sem az iskolai iratok, sem a jegyzőkönyvek nem tartalmaznak ilyen természetű ügyeket. Ami a tanulók szellemi felkészültségét illeti, a Liber cathalogi studiosorum bejegyzéseiből, legalábbis reprezentatív módon, szintén vonhatunk le bizonyos következtetéseket. Az iskolai lelkiségre az ott működő Mária-egyesűiet működése után maradt adatok alapján vonhatunk le következtetéseket. A tanárok és a tanulók, az egész iskola közös, kifelé megnyilvánuló munkájának bemutatására az iskolában folyó irodalmi munkásság, a különféle nyílt viták és a színjátszás fennmaradt dokumentumai szolgáltatnak megfelelő alapot. Az iskola fegyelmi életét csak statikusan lehet bemutatni. A források hiánya nem teszi lehetővé, hogy a tárgyalt korszak fegyelmi életének változásait is tárgyaljuk. A tanuló ifjúság száma, akikre az iskolai fegyelem egyáltalán vonatkozik, tárgyalt korszakunkban egyébként nem volt magas. 1729-ben valamivel több mint ötven tanulója volt az iskolának. 166 A következő évekből nincs adat, de azt tudjuk, hogy 1744-ben, tehát tizenöt évvel az iskola alapítása után is csak negyvenöt tanulója volt az iskolának. 1747-ben a tanulók létszáma százhuszonhét. Az emelkedés üteme elég magas, három év alatt szinte háromszorosára emelkedett a tanulói létszám. Egész tárgyalt korszakunkban 1767-ben a legmagasabb, kétszázkettő a tanulók létszáma. Öszszességében tehát az első időszakban a tanulói létszám ötven körül, a másik két időszakban pedig százötven körül mozgott. (Az adatoknak a Liber cathalogi studiosorum-ban lehet utána nézni.) Igaz, mivel az iskolához kollégium nem épült, még ennyi növendék iskolán kívüli fegyelmezése sem volt egyszerű feladat. Az akkori idők egyházi iskolái ugyanis nem elégedtek meg az iskolán belüli fegyelmezéssel, amivel egyébként sem lehetett semmi baj, hiszen a nádpálcázás és más testi fenyítések megtették a hatásukat, s ami még fontosabb, a sok memoriter nem is tette lehetővé, hogy valaki unatkozva kivonja magát a közös munka alól, hanem szabályozni kívánták a tanulók iskolán kívüli viselkedését is. E célból hozták az iskolai törvényeket, melyeket, mint már említettük, csak Bajay Amand közléséből ismerünk, 167 mivel eredetijét nem lehet fellelni. A törvények nem hosszú volta lehetővé teszi a közlést, annál is inkább, mivel jól meg lehet figyelni általuk, milyen i« BAJAY A. 1895. 8. I6 7 Vide: BAJAY A. 1895.168-169.
