Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)
tudni, mindezt azért, hogy az otthoni semmittevéssel az ördög ne vigye bűnbe a fiatalokat. 5. A professzor és magiszter atyák közül mindenki tartozik az év folyamán a nyilvános színházban a diákjaival egy komédiát, vagy egy tragédiát előadatni latin vagy magyar nyelven; de azt, mielőtt a nyilvános előadást megtartják, meg kell nézniük a rendház tagjainak. A darab szolgáljon a saját és a szent vallás becsületére; a fellépő és szerepet játszó ifjúságnak pedig ezáltal is növekedjék a bátorsága. 6. A rend főnöke minden vasárnap, ha nincs valamilyen különös akadálya, gyűjtse össze harangszóval a délután második órájára az oratóriumba a tanuló ifjúságot, s ott celebráljon számukra istentiszteletet, amellyel Mária kultuszát elősegíti és a jó erkölcsöket gyarapítja. Az ilyenfajta istentiszteletek rendje pedig a következő legyen: a hónap első vasárnapján emlékezzenek meg azokról a szentekről, akiknek abban a hónapban van az ünnepe. A második vasárnapon buzdító beszédekre kerüljön sor. A harmadik vasárnapon emlékezzenek meg azokról, akik más rendházakban elhunytak. A negyedik vasárnapon pedig azoknak kell végtisztességet adni, akik a rendház tagjai közül a hónap folyamán meghaltak: ha pedig nem történt haláleset, akkor a bűnökről és hibákról kell beszélni, hogy azok, akik a hibákban leledzenek, méltó és igazi fiaivá váljanak Máriának. 7. A kis iskola professzorai és magiszterei Szent György vértanú ünnepétől / április 24./ a tanév végéig, azaz a vakáció kezdetéig minden vasárnap tanítsanak magyar nyelvű katekizmust mind a saját tanítványainak, mind pedig olyanoknak, akik nem járnak ugyan az iskolába, de ilyenre eljönnek. A tanítás időpontja a második délutáni órától vecsernyéig van. Kivételt képeznek a hónap első vasárnapjai, mert azokon ebben az időben német nyelvű szertartás folyik." 164 A szöveg önmagát magyarázza, ezért különösebb elemzés nem látszik szükségesnek. Talán csak annyit említnénk meg, hogy az iskola belső életéhez tartozó iskolai szellemet, lelkiséget egyáltalán nem választották el az iskolai fegyelemtől és tananyagtól. Az iskolai tanterv és iskolaszervezés bemutatásának végén foglaljuk öszsze néhány mondatban az eddig elmondotakat. Láttuk, hogy az iskolában a tanterv a jezsuita Ratio studiorum-ra épült, noha attól, főleg az osztályszervezést tekintve, elég jelentősen különbözött. A kis iskola tananyaga lényegében megfelelt a Ratio studiorum-nak, noha a képzési idő a miskolci gimnáziumban jóval hosszabb volt. Bodó Antal (hejő)csabai nemes tanuló példáján azt láthatjuk, hogy hét év alatt akár el sem jutott a tanuló a tényleges gimnáziumi szintig. Bodó Antal ugyanis 1749-ben legista, 1750-ben szintén legista, 1751-ben kisebb deklinista, 1752-ben deklinista, 1753-ban kisebb parvista, 1754-ben nagyobb parvista, 1754-ben újra csak nagyobb parvista, majd 1756-ban principista volt. Noha az alosztályok gimnáziumi megfeleltetésén lehetnek viták, például 164 In: Miskolc középiskoláinak. 1989.106-107. Eredetije B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. II. 3. köt. 168r. f.
