Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között

Országos Szövetsége és az O. M. I. H. (valamint a Vidéki Városok Szövetsége) tervezetéhez

66

, mely korszerű országos, regionális, városi idegenforgalmi szervezetek létrehozását indítványozta. Ha megnézzük - szigorúan a szervezettség tekintetében - a korszak vidéki városait, akkor megállapítható, hogy Miskolc, mint az idegenforgalomra szánt éves összeg (3500 pengő), mint a városban működő idegenforgalommal foglakozó testületek, intézmények tekintetében az elsők között volt.

67 Az 1930as évek vezető városa Debrecen. A turizmus céljaira fordított 15000 pengő évi összeg magasan a legtöbb, valamint az idegenforgalmi intézmények itt viszonylag hamar kialakultak némiképp példát is adva más városok számára. Szeged, Pécs, Győr, Kaposvár, Székesfehérvár, Miskolc saját idegenforgalmáért tett erőfeszítései gazdaságilag és szervezetileg is hasonló. Természetesen, hogy mennyire sikeresek ezek a törekvések azt kizárólag a turistaforgalom határozza meg. Miskolc a korszakban nem volt az idegenforgalom által legkedveltebb városok között, de intézkedései eredményeként évről-évre több látogatót vonzott, akik megismerték, megszerették a város és környékének természeti, kulturális értékeit. 66 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 991/1938. 67 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 793/1937.