Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között
(OIT). 56 A tanács tagjait részint hivatalból jelölték ki: elnök, egyben az idegenforgalmi ügyek vezetője a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, alelnöke a kereskedelemügyi miniszter által kijelölt minisztériumi államtitkár. Hivatalból tagja még a tanácsnak minden minisztérium vezetője és Budapest közgyűlése által kijelölt egy személy. Kinevezett tagjai a tanácsnak azok, akiket a kereskedelemügyi miniszter az idegenforgalommal foglalkozó hatóságok, intézmények, közlekedési vállalatok képviselői közül kinevez. A tanács szervezetét és ügyvitelét 1931-ben módosították. 57 Ezek szerint a tanácsnak három alelnöke lett; a kereskedelemügyi minisztérium kijelölt államtitkára, Budapest székesfőváros polgármestere és a m. kir. államvasutak elnöke. A tanács ügykörét 1936-ban az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal vette át (OMIH). 58 Az OMIH a m. kir. kereskedelemügyi miniszter felügyelete alatt állt, elnökét is ő nevezte ki. Az OMIH mint előzőekben az OIT hangolta össze az éves idegenforgalmi terveket, döntött a felmerülő kérdésekben és felügyeletet gyakorolt a vármegyék, városok és községek idegenforgalommal foglakozó hivatalai felett. 1933-ban a kereskedelmi minisztérium és az O. M. I. H. egy idegenforgalmi törvénytervezetet is kidolgozott, amit véleményeztetésre megküldött a városok polgármestereinek 59 , de ez a törvény végül nem született meg. A korszak másik fontos országos jelentőségű testülete, amely az idegenforgalom és turizmus propagálását is felvállalta a Magyar Városok Szövetsége volt. A budapesti központú és vezetésű szervezet, mint magyar tag kapcsolódott az 1912-ben megalakult, brüsszeli központú Városok Nemzetközi Szövetségéhez. Ennek az európai testületnek - így a tagországok szövetségeinek is feladatai közé tartozott a városigazgatás, környezetvédelem, kultúra, tisztviselőképzés, pénzügypolitika, lakásépítés, turizmus fejlesztése és egy korszerű európai várospolitika összehangolása. A nemzetközi kongresszusok, 1913 - Gent, 1924 - Amsterdam, 1925 - Párizs, 1929 - Sevilla - Barcelona, 1932 - London, 1936 - Berlin - München, 1937 - Párizs programjai között ott találjuk a hatékony idegenforgalom megteremtésének kérdését is. Az 1930-as években Emil Vinck vezette szervezet és a magyar tagszervezet jelentőségét hazánkban tovább növelte az a tény, hogy az 1940-es nemzetközi kongresszust Budapesten tartották meg. 60 A tanácskozás témája az egészségkultúra, különösen a gyógyfürdők fejlesztése és az ehhez kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelése volt. Nem csoda, hogy az 1930-as évek közepétől a Magyar Városok Szövetsége fontos feladatának tartotta a turizmus fejlesztését, hiszen érdeke volt, hogy egy fejlett, európai színvonalú idegenforgalommal rendelkező országként fogadja a budapesti kongresszusra a tagországok küldöttségeit. A magyar szövetség tagvárosai a Budapest központú és befolyású szervezet működésével nem mindig 56 A m. kir. minisztérium 1928. évi 2.580. M. E. számú rendelete. 57 A m. kir. minisztérium 1931. évi 6.720. M. E. számú rendelete. 58 A m. kir. minisztérium 1936. évi 11.001/1935. M. E. számú rendelete. 59 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 793/1937. 60 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 10950/1938.
