Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Somorjai Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között
a hivatalt. Vezetésével Bálás Miklós t. b. aljegyzőt bízták meg és az 56/kisgy. 1932. szám alatt Lusztig Lászlónak és Lusztig Ferencnek engedélyezett jogokat, úgymint az elnevezésben a városi jelleg feltüntetésének jogát, a pecséthasználati jogot és az évi 60 pengőig terjedő portómentességet visszavonták. 19 Miskolc vezetőségének azon törekvése, hogy egy korszerű, a város kellő idegenforgalmi propagálására alkalmas intézménye legyen tulajdonképpen a Bálás Miklós által vezetett hivatal működésének megindulásával értek célt, hiszen Miskolc megszaporodó kül- és belföldi látogatottsága az 1930-as években jelentős mértékben az ő szorgalmas, hivatalnok pontosságával ellátott munkájának volt köszönhető. A hivatalnak is új helyet találtak, az 1927-ben épült Zenepalota épületében. 20 Azt a sokrétű munkát, amit az idegenforgalmi hivatal ettől kezdve kifejt az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért témakörökre bontva tárgyalnánk. Propaganda és reklám Az idegenforgalom fellendítésében jelentős szerep hárul a város vonzerejét bemutató jól megválasztott propagandára. A reklámhordozók természetesen szoros kölcsönhatásban állnak a kor technikai színvonalával és időről-időre változnak, de céljuk azonos: felkelteni az érdeklődést és kedvet ébreszteni az adott város, üdülő, fürdő stb. meglátogatására. Ez a fogadó település szempontjából, nemcsak kulturális, hanem gazdasági előnyökkel is jár, hiszen a turista többet és könnyebben költ, mint otthon. Az 1920-as, 1930-as évek fő reklámlehetőségei a könyvek, prospektusok, plakátok, fényképek, a mozgóképszínházakban vetített filmek előtti diaképek voltak. Miskolcon az első komoly, az idegenforgalmi szempontokat is figyelembe vevő könyv az Unger Hugó által írt Miskolc és környéke című kiadvány volt 1928-ban. 21 A könyv országos terjesztése azonban kudarcot vallott, mert a ténylegesen eladott harmincegynéhány darabot mindennek lehet nevezni, de sikernek nem. A cél szempontjából jobban megfeleltek az 1930-as évek elejétől évi rendszerességgel kiadott úgynevezett Unger-féle prospektusok, amik olcsóságuk és kis formátumaik miatt jóval kelendőbbek voltak. 1928-ban készültek el az első művészi igényű fényképfelvételek is a városról, 22 melynek költségeit részben az Eszakmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség, részben Miskolc városa vállalta. Ezeket a képeket küldték szét az országban működő idegenforgalmi érdekeltségeknek, újságoknak, a belföldi turizmus fellendítéséért munkálkodó országos szervezeteknek és jórészt ezeket a képeket látjuk viszont a későbbi Miskolcról szóló kiadványokban is. A turizmus emelése érdekében készített fényképekre természetesen a továbbiakban is szükség volt, de a rendszeres megrendelésekre a város, szűk költség14 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 29589/1943. 20 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1917.1/1933. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 7798/1932. 22 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906. 7123/1928.
