Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Szécsényi Mihály: A belvárosi bordélyházak kitelepítése és kisajátítása Miskolcon (1907-1926)
E III. udvarból kapun át a Rozmaring utczának a Pecze mentén elhúzódó részére juthatni. A kéjnő jelenlegi létszáma: 16 és 1 kórházban" 15 A két ház leírása jól mutatja azokat a sajátos, kaotikus, de akár romantikusnak is nevezhető viszonyokat, amelyek Miskolcon is évtizedek alatt alakultak ki. Az ország nagyobb városaiban az 1840-es évektől meghonosodó bordélyházak fokozatosan bővültek, épültek a helyi szabályozás kívánalmainak megfelelően, amíg el nem jutottak arra a pontra, ahol már csak gyökeres változtatásokkal lehetett az állapotukkal, helyzetükkel, környezetük változásával kapcsolatos problémákat megoldani. A városi tanács az előbbiek során vázolt hosszas viták és procedúrák után 1912. június 4-én hozta meg 3080/1912. számú határozatát, amely kimondta: a bordélyházakról és kéjnőkről alkotott szabályrendelet 10. §-a értelmében a Rozmaring utcai összes bordélyházakat megszüntetik, s azok áthelyezésére végső határidőként 1913. május l-jét jelölték meg. A határozat indoklása kifejtette, hogy a Rozmaring utcai házak közvetlen közelében terülnek el a az izraelita hitközség Palóczy utcai templomának, keskeny köz választja el őket a megyeháza telkén újonnan emelt szolgabírói épülettől. Az épület ablakain a bordélyházak bejáratára és szintén a közre néző ablakaira látni. Alig 50 lépésnyi távolság választja el az egyik telepet a tiszámnneni református egyházkerület felsőbb leányiskolájának kapubejáratától és szemben fekszik ugyanezzel a teleppel a református egyház Palóczy utcai fiúiskolájának az udvara. A határozat végezetül leszögezte, hogy az áthelyezésre adott végső határidőt semmi körülmények között meg nem hosszabbítják. A határozatot már Nagy Ferenc polgármester aláírásával kézbesítették az érdekelteknek. 16 A határozatban teljesen figyelmen kívül hagyták dr. Szabó Ármin tisztifőorvos és dr. Rimóczy József rendőrfőkapitány érveit. Helyettük is, de elsősorban mégis házának fennmaradása érdekében, 1912. augusztus 26-i levelében Lefkovics Albertné fogalmazta meg érveit és tett nagyvonalú ajánlatot Miskolc városának: „Felajánlom miskolcz városának és érdemes tanácsának, azon esetben ha bordély házom áthelyezése vissza lenne vonva, hogy az én és forjem elhalálozása után, házom és egész telkem a város tulajdonába menyen, és mind addig csak a haszonélvezeti jogot kötném úgy az én mint férjem részére, ki,. . ." 17 Lefkovics Albertné asszony levelében kifejtette, hogy a határozatban említett oktatási intézmények és a főszolgabírói hivatal mellett valóban ott van egy bordélyház és a döntés csak a legközelebb eső üzlet elhelyezkedése alapján jogos. Az ő Rozmaring utca 7. szám alatt található üzlete a Felsorolt épületektől 15 Ugyanott. 16 IV. 1906. 3080/1912. 17 IV. 1906. 23575/1912.
