Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szécsényi Mihály: A belvárosi bordélyházak kitelepítése és kisajátítása Miskolcon (1907-1926)

A BELVÁROSI BORDÉLYHÁZAK KITELEPÍTÉSE ÉS KISAJÁTÍTÁSA MISKOLCON (1907-1926) SZÉCSÉNYI MIHÁLY A századforduló környékén Miskolc bordélyházai - a Debrecen(y)i utcai kivételével - a Rozmaring utcában működtek. Történetünk kezdetén a Rozmaring utca 2., 4. és 7-es számok alatt. Ezt megelőzően az utca, vagy köz csaknem minden háza - összesen csak hét volt - hosszabb-rövidebb ideig betöltött ilyen feladatot. Ez a kicsiny utcácska a Vármegyeháza bal oldala mellett merőlegesen futott neki a Pecze-pataknak, azután ennek akkori folyását követve, a Kossuth utcáig tartott. E nagy telektömb másik két oldalát, a Kossuth és a Széchenyi utcák alkották. Az utca hét háza, vagy a patak partján, vagy ahhoz közel helyezkedett el.

1 Ezek a kisebb-nagyobb épületek zárták le a 19. század végére már kiépült Széchenyi utca, Kossuth utca Városház tér közötti szakaszának hosszan elnyúló telkeit. A legértékesebb a Korona szálló telke volt, amely a város tulajdonában állt és amelyre a tulajdonos 1894-ben építtette a ma is létező épületet.

2 Ennek a város szívében fekvő telektömbnek a Pecze-patak fölötti része a századfordulón alig beépített, de helyzete miatt eldugott - zárt terület, amely ideális hely volt a prostitúció intézményei számára. Központi fekvése és ebből következő elvi értéke miatt azonban, a századforduló környékén többször felmerült a házak kitelepítésének az ötlete a város valamelyik szélére. Megfelelő racionális érveket látszottak ehhez szolgáltatni az ekkorra elkészült városszabályozási tervek. Az igazi áttörést ennek ellenére csak a miskolci prostitúciót szabályozó új helyi rendelet vitái hoztak, amelyek 1906 és 1910 között zajlottak, a racionális meggondolások mellé felsorakoztatva a morális érveket is. A bordélyházakról és a kéjnőkről szóló szabályrendelet tárgyalásakor 1907. március 21-én szóban a következő indítványt tette dr. Gencsi Samu ügyvéd, városi képviselő: „Mondja ki a közgyűlés, hogy Miskolc Város Tanácsa utasíttatik, hogy a Rozmaring utcai bordélyházak kitelepítése iránt mától számított 2 azaz két éven belül a közgyűlés jogerős jóváhagyása után vissza nem vonható javaslatot tegyen és a kitele1 Lásd a mellékelt helyszínrajzon. 2 DOBROSSY István: Miskolc írásban és képekben 1. 201. p.