Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek
tűzte az egyesület a tanoncok családias nevelését: erős, férfias jellemre, becsületességre, igazságra, munkaszeretetre, szorgalomra, takarékosságra és kötelességtudásra. A hasznos és nemes célok vállalása egyetlen, de alapvető problémát nem oldottak meg, nevezetesen az egyesületnek csak az a tanonc volt tagja, akit mestere önként beíratott, a segédeknél kötelezően elrendelt tagság ez esetben kimaradt. Az ifjúsági egyesületek másik csoportját az iskolák mellett szerveződő főként önképző feladatokat vállaló egyesületek jelentik. A hivatalosan bejegyzett egyesületek sorában találjuk a Miskolci Állami Felső Kereskedelmi Iskola egyesületeit. Közülük elsőként a Miskolci m. k. Állami Felső Kereskedelmi Iskola Tanulói Segítő Egyesülete 1889-ben alakult 74 . Legfontosabb feladatának egy ösztöndíj rendszer kialakítását és egy kollégium létesítését tekintette. A nemes cél érdekében az alapító tagok egyszeri tagdíja mesésen magas összeg: 1000 korona. Az egyesületi ösztöndíj a pénzbeli támogatás mellett tankönyvek és taneszközök kölcsönzését is jelentette, valamint a rendszeres segélyezés mellett egyszeri pályadíjak kiírására is volt lehetőség a zenei, önképzőköri és torna csoportokban. A tanuló ifjúság öntevékenységét abban nyilvánult meg, hogy maga választotta a szakcsoportot, amelyben tevékenykedni kívánt. Az öntevékeny csoportok legaktívabb tagjai 1908. október 7-én önálló alapszabállyal működő egyesületet hoztak létre Miskolci m. k. Állami Felső Kereskedelmi Iskola Ifjúsági Olvasóköre néven. A kereskedelmi iskola tanulóinak leghívebb támogatói a volt növendékek voltak, akik a támogatás rendszeresítésére 1911-ben egyesületet hívtak éltre; a Miskolci Állami Felsőkereskedelmi Iskola Végzett Növendékeinek Szövetségét. 75 Az egyesületet 1911. augusztus 3-án engedélyezte a miniszter, első elnöke Gállffy Ignác a tanonciskola igazgatója lett. A kör tagjai - volt és még az iskolába járó növendékek - példaképüknek Széchenyi István tekintették, pecsétjükön is az ő alakja volt látható, sőt a köztudatban magát az egyesületet is Széchenyi Körnek nevezték. A volt tanítványok összetartásának egyetlen célja volt, anyagilag és szellemi tőkével is támogatni az iskolát és minden tanulóját. A támogatás egyik formája volt, hogy az iskolai önképző és sport körök vezetését vállalták az egyesület tagjai ezzel biztosítva az iskolai rendtől elszakított szabadabb szellemet. A jó hírű iskola magas politikai és gazdasági pozícióba kerülő tanítványai biztosították az egyesület sikerét annyira, hogy a két háború között is működött, sőt 1946-ban még elkészíttették az egyesület tagjai az új alapszabályt. Egyházi egyesületek A korszak egyesületi életének egyik jellemző vonása, hogy megkezdődik az egyházak által szervezett részben hitéleti, részben világi célú egyesületek alakulása. Ezeknek az egyesületeknek egy része a hitélet ápolását, tanítását és 74 B.-A.-Z. m. Lt. VIII.58. 89/1905., 232/1908., 238/1908. 7 5 B.-A.-Z. m. Lt. VIII.58. 93/1911., 309/1946., IV.1925/b. 34.dob/18., 19.
