Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

vös János negyven magyar forintot, nemes Sári György hat magyar forintot, Rácz János nyolc magyar forintot, Vazár Sámuel három magyar forintot, Dorna Gergely tizenöt magyar forintot, Nagy György tizeimégy magyar forintot és Tóth János kilenc magyar forintot kapott. Makranczi Simirum Mihály, Labancz Mihály, Boros István és Kiss István kártérítés nélkül lemondtak az atyák javára házaikról.

39 Ez még nem jelentette a teljes jóvátételt, hiszen azt csak 1745. január 15-én kapták meg a volt háztulajdonosok más telkekből, ahogy azt Szendreinél olvashatjuk.

40 A megtelepedésnek, a templom és a rendház építésének kutatásához igen jó forrásra lelünk a rend História domus-ában az lr-13v. fólió kon, melynek latin nyelvű szövegét dr. Kartall Ernő kéziratban lévő fordításában nyomon követhetjük.

41 Miután a minoriták végre a telek birtokába jutattak az 1729. április 27-ét követő napok egyikén, illetőleg amikor az 1730. április 30-án tartott becslés után a telket ténylegesen is elfoglalhatták, első dolguk volt belekezdeni a templom és a rendház építésébe. A minoritáknak átadott telek méretei a különböző objektumok szerinti bontásban a következőképpen nézett ki. A templomhely hosszúsága 25 ölet, szélessége 11 ölet, a kert hosszúsága 60 ölet, szélessége 40 ölet, a rendházrész hosszúsága 40 ölet, szélessége 35 ölet tett ki, maga az udvar pedig 30 öl hosszú és 25 öl széles lett.

42 Az erre a területre szánt épületek felépítéséről Bajay könyvében a minorita levéltár forrásaira hivatkozva azt írja, hogy mind a templom, mind a kolostor két szárnyépületével egyetemben már 1734-re felépült

43 Ezzel szemben, szintén levéltári anyag alapján elmondhatjuk, hogy az építkezés szinte folyamatos volt tárgyalt korszakunkban, s nem is csak apróbb simításokról, vagy netán felújításról van szó, hanem komolyabb munkákról, amikre a szinte folyamatosan szállított építőanyagok nagy mennyiségéből például 100 öl kő, 150 darab gerenda - következtethetünk. Ha mégis valamiféle adott dátumot akarnánk meghatározni mint az építkezés befejezését, 1735. augusztus l-jét tarthatjuk annak, ugyanis ezen a napon szentelte fel gr. Erdődy Gábor Antal egri püspök a Mennybe Felvett Boldogasszony tiszteletére a minorita templomot, amit az Egerben élő Giovanni Battista Carlone olasz származású építész tervezett, és a rendházat.

44 Az építkezés kizárólag adományokból valósult meg, amihez némi rendi hozzájárulás és vármegyei ingyenes fuvar járult. Az adományozók közül gr. 39 Vide: B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 14v-15r. f. Megismételve uo. 207v-208r. f. A bejegyzés teljes latin szövegét lásd az okmánytárban a 10. szám alatt. 40 SZENDREI J. 1904. II. 372-373. 41 A templomnak, a mellékoltároknak, a berendezésnek idegenforgalmi szempontból is értékes leírásával szintén találkozunk a forrás szövegében. *2 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 2r. f. 43 BAJAY A. 1895. 8. 44 Maga a templom, noha középkori elődje volt, teljesen új alapokra épült, s hat mellékoltár, egy két oszlopon álló kórus, egy szentély és két torony díszíti (B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 2v. f.)