Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

mozgalomhoz a név is megváltozott: Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetsége miskolci csoportja lett. Az egyesület nem többet vállalt, minthogy mindenhol és mindenkivel szemben megvédi tagjai erkölcsi és anyagi érdekét, fórumként szolgál a törvényhozással, a testületekkel és másokkal szembeni képviseletre, kezdeményezi és vezeti a tisztviselők minden érdekvédelmi mozgalmát. Az egyesület első ízben 1911. szeptember 16-án szerkesztett alapszabályt, amit 1912. június 5-én hagyott jóvá a minisztérium, ezt az alapszabályt ismét felterjesztették 1913-ban - az iratokból nem derül ki miért - majd az említett okokból módosították 1926-ban. Hiteles forrásból tudjuk, a város polgármesterének jelentése alapján, hogy a tényleges alakulás éve: 1912.

44 A jól működő egyesület általános irányú sport egyesületet is szervezett tagjai sorából. Ez a társulás 1922-ben 850 főt számlált, volt futball, atlétikai, birkózó, úszó és kerékpár szakosztálya.

45 A magántisztviselők mellett külön egyesületbe szerveződtek a MÁV tisztviselői is MAV Altiszti Kör néven. A kör a munkaadó MÁV támogatásával önképzésre, művelődésre és szórakozásra alakult, 1898. júniusában. A könyvtárral és folyóiratokkal felszerelt egyesületi helyiségük az Újvilág utca 11. szám alatt működött. Utolsó írásos adatunk az egyesületről, hogy 1931-ben 349 tagja volt.

46 A magántisztviselőkhöz hasonlóan a vasutas altiszteknél is alakult önálló sport egyesület MÁV Altiszti Kör Sport Club néven.

47 Szó volt már róla, hogy a szakmai egyesületek alakulása is megkezdődött már a reformkorban, közülük az első; az orvosok és gyógyszereszeké, 1847-ben alakult. Az alakulás pontos dátuma mint a legtöbb reformkori egyesülemél forrásonként más és más időpont. Az egyesület 1933-ban az alapszabály módosításakor pecsétjére 1847-et vésetett, Szendrei János az 1850-es évekre teszi az alakulást, az 1867. évi megyefőnöki kimutatásban 1861 szerepel, míg az első írott forrás a Helytartótanács 1865. július 29-én kelt működési engedélye.

48 Az egyesület nevével is elég sok a probléma; Borsod Megyei Orvos és Gyógyszerész Egylet néven alakult, majd 1933-tól Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület lett a hivatalos neve. A névváltoztatással egyidőben az egyesület működési területe is megváltozott, korábban a megye és a város volt, 1933-tól már az ideiglenesen egyesített megye és a szomszédos megyék is társulhattak.

49 Az egyesület célja nem változott az idők során az orvosok és gyógyszerészek szószerint „életbevágóan fontos" szakmai képzését volt hivatva megszervezni. A képzés formái elég változatosak voltak; könyvtár, folyóiratok - külföldiek is -, szakelőadások, vitaestek, szakmai bemutatók, közös kísérletek, kísérletek bemutatása, orvosi eszközök bemutatása, beszerzése. Mindez természetesen társasági életet is jelentett 44 A polgármesteri jelentést közli: Források, I. 221.. 45 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906. 616/1931. 46 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829.154/őrz., IV.1906. 616/1931., IV.1925/b. 35.dob/43. 47 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1906.616/1931. 48 SZENDREI, V. 634-635.p., IV.758/1867., IV.829. 22/1865., 717/őrz. 49 Ld. még: IV.829. 717/őrz., IV.1905/c. 1683/1896., 6459/1897., 592/1908., IV.1925/b. 18.dob/l., 32.dob/14., 37.dob/46., 39.dob/2.