Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

nem nézte jó szemmel, ennek két oka is volt; az egyik, hogy a Belügyminisztérium a megye megkerülésével intézkedett, a másik ok a vezetőség személyi öszszetétele: „oly emberek, kiknek múltjuk semmi erkölcsi garanciát nem nyújtott arra nézve, hogy ily számtalan érdeket felölelő társulat vezetői legyenek."

23 A megyei vezetés ellenérzését tett követte szeptember 4-én hivatalból megkezdték a kiházasító egyesületek működésének hatósági vizsgálatát. A vizsgálatról október 2-ára elkészült jelentést tárgyalta a közgyűlés, majd felterjesztette a belügyminiszternek azt az észrevételt, hogy a vezetőség alapszabály ellenesen választáson kívül került hivatalába, ezért szükséges lenne új választást kiírni. A belügyminisztérium álláspontja az volt, hogy a vezetőség ellen a hatóságnak akkor van joga eljárni, ha a választás ellen panasz merül fel. Panasz azonban nem merült fel, „Volt ugyan két egyén, ki Miskolc város főbírája előtt szóbeli panaszt emelt, mielőtt azonban a vizsgálat megindíttathatott volna, a panaszt írásban és indokoltan visszavonta,"

24 A vezetőség és az elnök személyének támogatására az ország minden részéből tömeges aláírások érkeztek. A hivatalában így megerősített vezetőség közvetlenül a belügyminiszternek címezve alapszabály módosítási tervezetet nyújtott be, melyet a miniszter okulva az előző évi történéseken, véleményezésre megküldött a megyének. A megye alispánja kihasználva a lehetőséget január 27-én kinevezett egy bizottságot, melynek feladata volt az egyesület alapszabályszerű működésének vizsgálata. Az 1872. február 12-i megyei közgyűlésben tárgyalt jelentés megállapította, hogy az egylet működése nem törvényes mert: - az egylet tartalék tőkével nem rendelkezik, így a fiatalabb tagok igénye nincs biztosítva, - a tőkét elvonják a produktív céloktól és gyümölcsözés nélkül hevertetik - illetéktelenül szednek be díjakat - „ az egylet erkölcsi alapja hiányzik, s az nem a család létesítésére, ha nem csupán egyes üzérkedők nem tiszta céljainak előmozdítására szolgál" - az egylet megalakulása nem volt „

correct". A sajtó a látványos bukást igen sokat és sokféle módon tárgyalta. A Pester Lloyd 1872. július 11-én írt cikkében a bukás okai között elsőhelyre tette az adminisztratív közegek tehetetlenségét - tegyük hozzá, teljes joggal- ezt válaszolta meg július 17-én Fekete Dezső megyei jegyző a Pesti Napló hasábjain. Ez utóbbi cikk a Borsod megyei hatóságokat ért vádak ellensúlyozására kronologikus sorrendben tárgyalja az eseményeket. Ezt a történetet a kialakuló egyesületi bürokrácia iskolapéldájának tekinthetjük. A megyei hatóságok és minisztériumok szakértői véleményezései közepette az ideiglenesen engedélyezett egyesület taglétszáma 48 ezerre nőtt, a befizetések milliókra, a bukás elkerülhetetlen volt, a hatóságok pedig még mindig csak szakértői szinten működtek. Fekete Dezső említi a Pesti Naplóban, hogy a bírói felfüggesztő intézkedést, azaz július 9-ét 23 A miskolci kiházasítási egylet. Pesti Napló 1872.7.19. 24 Uo.