Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

érdeklődik. A rövid és kifejező meghatározás megtette hatását a belügyminisztérium rekord idő alatt április 6-án engedélyezte az egyesület működését. Az egyesület a Major utca 2. szám alatt működött, első elnöke Csorba József, jegyzője Nagy Elek. A székhely a 30-as években átkerült a Palóczy utca 4. szám alá, majd az 1945. évi újjáalakuláskor ismét a Major utca 2. lett. Az egyesület azzal tűnt ki a miskolci egyesületek sorából, hogy alakulásától feloszlatásáig nem változott a célja, még megfogalmazásában sem. A város életét nem ismerő számára meglepetés lehet, hogy 1901. február 15-én egy újabb társadalmi egyesület kezdte meg működését Kereskedők és Gazdák Köre néven, céljában megfogalmazva a gazdálkodással foglalkozók érdekeinek előmozdítását. Az egyesület tagjainak és vezérkarának névsora elárulja az okot, amiért a gazdasággal foglalkozók két egyesületet hoztak létre, ez utóbbi a zsidó vallású tőkések munkaadói egyesülete volt, Műnk Soma elnökletével. A vallási hovatartozás, sem a célok megfogalmazásában, sem a tagokra vonatkozó kötelességeknél egyetlen alapszabály módosításban sem szerepel, sőt a választmány tagjai sorában megtaláljuk, szinte a teljes megyei és városi tisztikart, mindez azonban nem mentette meg az egyesületet az 1942. évi feloszlatástól.

18 A kaszinók sorába tartozóként kell megemlékeznünk a Miskolci Iparoskörről A kör az iparosok társadalmi, szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítására alakult 1904. március 20-án, de felvette céljai közé az iparos osztály önérzetének fejlesztését, valamint a hasznos és kellemes szórakozás céljára „egy igazi otthont" létesítését.

19 A helyiség berendezését követően az egyesület a kisiparosok kaszinója lett, s híven a londoni mintához töretlenül szolgálta a tagokat a koalíciós korszak végén bekövetkezett feloszlatásáig. Rendezvényei ténylegesen a város társadalmi életének részét jelentették, előljárt a szakmai előadások és természetesen a bálok szervezésében. Az Iparoskör székházának vendéglője egész évben megfelelő szórakozóhelykény üzemelt a mindenkori bérlő irányításával. A bérletet komoly pályázat útján, biztosíték mellett lehetett elnyerni. A bérleti szerződésből tudjuk, hogy az ételek és italok „úgy mennyiségre, mint minőségre" megfelelőek voltak, a helyiség fűtött, világított és rendszeresen takarított volt, ahol az evés-ivás mellett biliárd és kártya járta, fizetség ellenében, de ingyenes volt a sakk és a dominó.

20 • " A korszakban utolsóként alakult a magát kaszinó jellegűnek minősítő Felsőmiskolci Műkedvelők Önképző és Dalköre.

21 Az egyesület alapszabályát 1914. március 19-én alkotta meg, de engedélyezésére csak 1920. március 12-én került sor. Az egyesület székháza a Győri kapu 36. szám alatt volt. Tagjai között munkások és kisiparosok voltak, dal, sakk és műkedvelő szakosztály működött a székházban. Bevételei a tagdíjak és adományok mellett az italmérésből, a biliárd 18 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 212/őrz., 555/őrz„ IV. 1906. 616/1931., IV.1925/b. 35.dob/9., IX. 201. 173/1901., 19 B.-A.-Z. m. Lt. IV.829. 406., IV.1925/b. 34.dob/30., 37.dob/20., IV.1925. 34. 379/1930. 20 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 27.dob/l. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IV.1925/b. 14.dob/l., 15.dob/l., 32.dob/24., 37.dob/59.