Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon és iskoláztatásuk a Ratio Educationis megjelenéséig (1729-1777)

házat kerttel egyetemben emelni és építeni, amihez királyi jóakaró beleegyezé­sünket és tetszésünket adjuk, sőt engedjük, adományozzuk, átadjuk és ajándé­kozzuk mások jogának megsértése nélkül, melyről ezen bizonyságlevelünket kiadjuk. Kelt hívünk, nekünk kedves főtisztelendő Acsády Ádám veszprémi püspök, ugyanazon vármegye örökös főispánja, a vasaki Szent Márton apátság apátja, valóságos titkos tanácsosunk, ezen mondott Magyar királyságunk udva­ri kancellárja keze által, az ausztriai Bécs városunkban, 1728. december 31-én, római uralkodásunk tizennyolcadik, spanyol uralkodásunk huszonhatodik, magyar, cseh és a többi uralkodásunk hasonlóképpen tizennyolcadik esztende­jében. Károly sk., Acsády Ádám veszprémi püspök sk., Végh Péter sk." 29 Ezt a királyi adománylevelet b. Meskó Jakab helytartótanácsi tanácsos a helytartóságon 1729. február 24-én kihirdette a következő szöveggel: „Az úr 1729. esztendejének február hó 24. napján a legszentebb császári és királyi felség engedélyező, sőt adományozó levelét a Legfelsőbb Magyar Helytartótanácsban bemutattam, aminek senki nyilvánosan nem mondott ellent, így az elfogadást nyert. B. Meskó Jakab, a gyakran említett helytartótanács tanácsosa és a kancel­lária igazgatója által." 30 Ugyanezt az oklevelet bemutatta Reviczky János Ferenc szepesi kamarai igazgató Borsod vármegyében 31 és Miskolc városában egyidőben 1729. április 26-án Borsy Mihály vármegyei alispán, a városi bíró, a városi jegyző és mások jelenlétében, melyről a következő bejegyzés olvasható a városi jegyzőkönyben: „Az Uj Várossi puszta Templom helye, penes Collationales Suae Maiestatis sac­ramentissimae clementer elargitas (ő legszentebb felsége kegyesen adományo­zott adománylevele szerint), Tekintetes Reviczky János vice Director (aligazga­tó) uram által, pro reverendis Dominis Patribus minoritis resignaltatott, cum Claustro, et sufficientia ibidem erigendo (a főtisztelendő páter minoritáknak kolostor építésére átadatott)." 32 A vármegyén kelt és Szendrei által közölt kihirdetés szövege pedig ez: „1729. április 26-án, miután összejött a főbíró, az esküdt jegyző és mások, s ezen város szenátusa az itt és a környéken lakozó nemes urakkal egyetemben a te­kintetes és nemzetes említett Borsy Mihály úr, ezen nemes vármegye rendes al­ispánjának házában, a kegyes adománylevelet felolvasva közzé tettem, ami más, a Legfelsőbb Magyar Udvari Kamarában kelt kegyes királyi rendeletek alapján 1728. december 29-én először a nemes magyar kamarához került át­29 Átírva a B.-A.-Z. M. Lt. XII. 2. 8. köt. 12r-12v. f. jelzet alatt. Közli BAJAY A. 1895. 7-8. és SZENDREI J. 1904. III. 441-443. A királyi adománylevél latin szövegét lásd az okmánytárban az 5. szám alatt. A minorita levéltárban őrzött eredeti oklevél nyomára a levéltárban nem lehet jut­ni, így csak másolatban és Bajay Amand latin nyelvű közléséből, amit Szendrei is átvett, lehet ezt a fontos, eredetileg hártyára írt és fátokban lévő függő pecséttel megerősített oklevelet megis­merni. 30 SZENDREI J. 1904. III. 443. A királyi adomnylevél latin szövegét lásd az okmánytárban a 6. szám alatt. 31 SZENDREI J. 1904. III. 443. 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 2. köt. 142. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom