Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek

sebb része, hogy különböző célú egyesület úgymint: politikai, gazdasági, közművelődési és humanisztikus csak külön-külön alakulhat. A tiltó rendelkezések sorába tartozik, hogy: - nemzetiségi egyesület, csak közművelődési céllal alakulhat, - a politikai és munkás egyesületeknek csak magyar állampolgár tagja lehet, - ebben a két egyesület típusban fiók egyesületek nem alakíthatók. A fiók egyesületi tilalom először az országos egyesületek alapszabályának láttamozásával oldódott, majd ezt a gyakorlatot szentesítette a 122000/1906. számú rendelet. Az egyesületi rendszabályok szankcióit ugyancsak belügyminiszteri rendelettel 1898-ban 1136 szám alatt foglalták össze. Az egyesületek összeírásáról az 1873.évi 1394 számú rendelet mtézkedett első ízben, majd 1874-ben 773 szám alatt a törvényhatóságoknak elrendelték a rendszeres felügyeletet és a nyilvántartás céljára törzskönyv felfektetését. A szaporodó munkás egyesületek hívták életre az 1898.évi 2219 számú rendeletet, amely a szakegyletek és földmunkás egyesületek rendezvényeinek ellenőrzését is elrendelte. Az egyesületi gyűlések, rendezvények helyét és idejét 24 órával korábban be kellett jelenteni a hatóságnak, hogy az „közegeivel képviseltethesse magát". Ha a gyűlés által a közrend és a béke veszélyeztetve nincs az engedélyt nem lehetett megtagadni. Az utasítás úgy szólt, hogy ha a hatósági képviselő érzékeli, hogy; - eltérnek a tárgysorozattól, - vagy zavargások merülnek fel, - vagy a gyűlés államellenes, - vagy állami intézmények elleni, esetleg a jogrend elleni megnyilvánulásokat mutat, az ellenőr a gyűlés feloszlatását kérheti, ha erre nem hajlandó az elnök a gyűlést maga oszlatja fel. A munkás egyesületek állandó hatósági figyelése és az erről készült beszámolók teszik lehetővé, hogy a gyűlések feloszlatásának tényleges gyakorlatát is megismerjük. A történet dátuma 1920. július 5., a helyszín a miskolci famunkások gyűlése. Az előre meghirdetett tárgysorozat, amely a pénztári beszámolóból, a könyvtár állapotáról szóló jelentésből állt rendben lezajlott. Ezt követően a központ kiküldöttje emelkedett szólásra, „beszédje a taglétszám emelése, bérdíjak megállapítása, a tagdíjak felemelése körül forgott. -Beszéde közben a több ízben használt „Elvtárs" megszólítás miatt annak használatától különbeni szómegvonás terhe mellett eltiltottam. - Majd kifejtette, hogy ők nem kommunisták, a bolseviki elveket nem vallják, de helyteleníti a jelenlegi rendszert, mert a munkásokat a választó urnákhoz nem engedték és felhívja a munkatársait elveik fenntartására.- Ezen államrend ellenes kifejezések miatt és mert beszédének utóbbi részét izgatásra alkalmasnak találtam, szónoktól a szót megvontam s őt beszédének azonnali beszüntetésére felhívtam. - Szónok a rendeletem folytán beszédét nyomban befejezte. - Egy felálló famunkás azon szavaira „Nem lehet beszélni, mert az ember száját betapasztják" ezen munkástól is a szót megvontam és egyben felhívtam az elnököt a gyűlés azonnali berekesztésére. - Az elnök a gyűlést azon nyomban befejezte mire a mintegy 50 - 60 főnyi hallgatóság eloszlott. - A tagok viselkedése az egész gyűlés tartama alatt nyugodt volt, közbeszólások nem történtek, a gyűlés feloszlatása minden incidens nélkül teljes csendben és