Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

már 1906-ban, amiből nyilvánvaló lett, hogy a minisztérium lemondott a teljes állami kezelésbe vételről. A 4858 hrsz. ingatlan azonban, bár köztudomás szerint mindig is a gimnáziumé volt és ő is használta, a diósgyőri kincstári uradalom nevére volt telekkönyvezve, a felépítmény tulajdonosa és a földterület haszonélvezője pedig a „bodnárcéh" volt a telekkönyvek szerint.

46 1904-ben jött létre az egyezmény a koronauradalmat képviselő pénzügyminiszter és az alapot képviselő kultuszminiszter között,

47 melyben előbbi leszögezi, hogy a kérdéses bejegyzés téves és hozzájárul az alap részére történő átíráshoz. (Valójában a koronauradalmat egy tanterem használati joga illette meg az építéséhez történő hozzájárulás miatt, de a fenti egyezményben erről is lemond az alap javára.) A megszűnt bodnárcéh volt elnöke 1908-ban adta beleegyezését a vitás telekrészlet átírására. Közben a tanszemélyzet - lassúnak tartván az előkészületeket - újabb sürgető kérelmet juttatott el a minisztériumba. 1906. január 15-én Géresi Kálmán debrecei tankerületi főigazgató, mint felügyeleti hatóság „tarthatatlan pedagógiai és higiéniai állapotokról" számolt be a minisztériumnak és csatolta leveléhez a tanári kar valamint a város katolikus egyházközségének hasonló tartalmú felhívását. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium hivatalosan 1908-ban tájékoztatta döntéséről az érdekelteket. Az alapokra „időlegesen felügyelő bizottság" elnökével ekkor közli, hogy tervbe vette az iskola 8 osztályos főgimnáziummá fejlesztését, valamint egy új épület felállítását.

48 Az elkészült költségvetések szerint 500 000 koronában határozta meg az új épület felépítésének összköltségét. Mivel a tanulmányi alap nincs abban a helyzetben, hogy ezt fedezni tudja, 500 000 korona beruházási államsegélyben részesíti az alapot. Az 1908. évi állami költségvetésben ekkor már szerepelt is az első 100 000 korona, az 1909. évibe már 200 000 korona került.

49 1907 januárjában a miniszter felhívta Miskolc város és Borsod vármegye közönségét, hogy járuljanak hozzá az iskola építési és fenntartási költségeihez. Miskolc város képviselőtestülete 1907. május 31-én tartott értekezletén 60 000 korona segélyt szavazott meg.

50 Igaz a közgyűlési határozat feltételeket is tartalmazott, nevezetesen: ... "a segély összege csakis azon esetben folyósíttatik, ha a város közönsége biztosítékot nyer arra nézve, hogy az intézet az építkezés befejezésével négy egymás utáni éven belül fokozatosan 8 osztályú főgimnáziummá fejlesztetik, feltételként kiköti továbbá, hogy úgy a tandíj, mint a beíratási díjak valamint segélyezések, kedvezmények és esetleges tandíjmentesség vallásfelekezeti különbség nélkül egyenlően legyen megállapítva."

51 46 A Bodnárcéh árusítóhelye volt itt egykor, de évekkel korábban városi rendeletre lebontották. 47 MOL. VKM. K. 500. 1917-12-122480. 48 MOL. VKM. K. 500. 1917-12-122480. 49 MOL. VKM. Az 1908. és 1909 évi állami költségvetések. 50 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 70/kgy. 1907. 5637/1911. alapszámon 51 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 70/kgy. 1907. 5637/1911. alapszámon