Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)

G. Jakó Mariann: Adalékok a magyar tanulmányi alap működéséhez. A miskolci katolikus gimnázium működtetésének, építéstörténetének néhány kérdése

védelmeit a tanulmányi alap „felsegélyezésére" kell fordítani.

29 Azonban sem ez, sem más adomány nem javított az alap pénzügyi helyzetén. A magyarázatot az 1911. évi állami költségetés indoklásában a vallás- és közoktatási miniszter adta meg. Az 1911. évi állami költségvetésben ugyanis megjelenik a „magyar tanulmányi alapból fenntartott középiskolák segélyezése" c. tétel.

30 A költségvetés indoklásában a vallás- és közoktatásügyi mmiszter kifejtette, hogy még más felekezetek középiskolái évről évre egyre fokozottabb mértékben vették igénybe az államsegélyt, addig a királyi katolikus középiskolák nem részesültek ebből. így a tanulmányi alap képtelen az intézetek fejlesztését és megfelelő színvonalra emelését saját erőből biztosítani. Az 1910/11-es évben a tanulmányi alap deficitje megközelítette a 200 000 koronát. A hiányt a vallásalap fedezte, aminek azonban egészen más volt a feladata.

31 A támogatás sokkal közvetlenebb módja jelent meg az 1914/15. évi állami költségvetésben.

32 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 300 000 korona államsegélyt állított be a magyar tanulmányi alap nevére, ahogy a miniszteri mdoklásban elhangzott... „az állandóan nagy bevételi hiánnyal küzdő magyar tanulmányi alapot a reá háruló kulturális feladatok teljesítésében támogatni. . ."

33 Az elkövetkezendőkben az alap állami segélye rendszeresen megjelent a költségvetésben. A trianoni békerendszer jelentősen csökkentette az alap vagyonát. Több kimutatás is rendelkezésre áll ezekről a veszteségekről... A legpontosabb a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Hóman Bálint által 1935-ben a külügyminisztérium felkérésére összeállított jelentés. E szerint a békeszerződés megkötése előtt a tanulmányi alap 46 534 kat. hold birtokkal rendelkezett, ami a területek elvesztése után 29 626 kat. hold lett, tehát ez majdnem 17 000 kat. hold veszteséget jelentett. Ebből 8 374 kat. hold csehszlovák terület lett, 8378 kat. hold román, 156 kat. hold jugoszláv határok közé került.

34 E mellett volt ingó vagyona is az alapnak (értékpapírok, követelések).

35 Az állami támogatás ellenére a két világháború között is állandó hiány jellemezte a tanulmányi alap költségvetését. Az 1936/36. évi zárszámadás szerint 59603 p. a hiány és az 1 160 878 p. előirányzott bevételnél csak 173 000 p-vel szerepelt az uradalmak és hasznothajtó jogok jövedelme, a többi állami hozzájárulásból és iskolai bevételekből tevődött össze.

36 Az alapok szétosztható jövedelméről az 1880-ban megalakult „időleges felügyelő és ellenőrző bizottság" döntött. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 29 BANGA 1933: 317. 30 MOL. VKM. Levéltára. Az 1911. évi állami költségvetés. 31 MOL. VKM Levéltára. Az 1911. évi állami költségvetés indoklása. (Az állami költségvetés VI. füzetéhez) 64. 32 MOL. VKM Levéltára. Az 1914/15. évi állami költségvetés indoklása. 64. 33 MOL. VKM Levéltára. Az 1914/15. évi állami költségvetés indoklása. 56. 34 Az iratot a Levéltári Szemle 1996/3. számában közli Gergely Jenő. 35. 35 BANGA 1933: 317. 3« CSIZMADIA 1966:192-193.