Levéltári Évkönyv 9. (Miskolc, 1997)
Németh Györgyi: Iparosok hirdetései a Miskolci Értesítőben
egységes szerkezetű lap, szétválasztották a „hivatalos" és a „magányos hirdetményeket" . 13 A Miskolci Értesítő a szerkesztők elképzeléseinek és a lap jellegének megfelelően főleg a gazdaságra vonatkozó hirdetéseket közölt. Miután a hivatalos hirdetések jó része is gazdasági jellegű volt, a gazdaságot érintő hirdetések mindvégig túlsúlyban maradtak, s csak az utolsó számokban szorultak háttérbe a szabadságharc közelben folyó hadműveleteinek a hatására. 14 Az újság szerkesztői a kereskedelemre helyezték a legnagyobb hangsúlyt, a kereskedők hirdetései mellett figyelemmel kísérték a miskolci országos vásárokat 15 , s csaknem minden számban ismertették a legfontosabb helyi piaci árakat. 16 A gazdasági hirdetések negyede-ötöde az iparra vonatkozott, de megjelentek a mezőgazdasággal, a közlekedéssel, a biztosításüggyel és a hitelezéssel kapcsolatos hirdetések is. Bőséggel van anyag a műhelyek, gyárak, üzletek, piacok városon belüli elhelyezkedéséről, a bérbeadandó és eladó házak leírásáról, a várost elpusztító tűzvész következményeiről, valamint a hitelrontás eseteiről. Mindezek a gazdaság- és a társadalomtörténet számára kiaknázható források, míg az egyéb hirdetések az oktatás, az iskolák, a művelődés, a színház, a sajtó, a reklám, a mentalitás, az egészségügy, a mindennapi élet, az urbanizáció, a városi közigazgatás, a politika és a különféle települések történetének a kutatásában hasznosíthatóak. A kérdés az, milyen módszerrel tárjuk fel a hirdetésekben rejlő információkat, hogy segítségünkre legyenek a város életének, illetve célkitűzésünknek megfelelően annak csupán egyetlen szeletének, az ipar helyzetének valósághű rekonstruálásában. Bár statisztikai elemzésre elsősorban a számsorokat tartalmazó források alkalmasak, a szöveges hirdetésekből is kigyűjthetők olyan adatok, amelyek - nagy körültekintéssel - erre felhasználhatóak. Feltétlenül figyelembe kell vennünk azonban, hogy a hirdetés megjelentetése elsősorban a hirdető elhatározásától függött - természetesen külső körülmények befolyására. Olyan szempontokat kell tehát találnunk az adatgyűjtésre, amelyek egyaránt megfelelnek témánknak és a forrás jellegének. 17 13 MÉ 1846. nov.5. 14 MÉ 1848. dec.22. 15 Három-három napig tartottak a Julianna-, Orbán-, Sámuel-, Lukács-, Lázár-napi (február, május, augusztus, október, december) vásárok. 16 A búza, a kétszeres, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a köles, a marhahús, a borjúhús, a juhhús, a szalonna, a szappan, az öntött és a mártott gyertya, a 20 fokos pálinka, a 30 fokos szesz, a csati és a miskolci bor árát. 17 A hirdetők általában ismételten - kétszer, háromszor, négyszer sőt egy esetben hétszer- is megjelentették ugyanazt a hirdetést. Néhány hirdető kettő vagy több különböző szövegű, s ugyancsak ismételt hirdetést adott fel. Miután a jegyzetpontokban mindig a hirdetés megjelentetésének első ismert dátumát közöljük, ezért ugyanannál a hirdetőnél a különböző dátum mindig más szövegű hirdetést takar.
