Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

ELŐSZÓ 1996-ban, a mülecentenárium évében, s a Szendrei János nevével jelzett várostörténeti monográfia első kötetének megjelenése után 110 évvel napvilágot látott az új Miskolc monográfia első kötete. A Megyei Levéltár és a Herman Ottó Múzeum közös kiadványa településünk történetét a kezdetektől 1526-ig tekinti át. A tervek szerint - hasonlóan Miskolc város önkormányzatának anyagi támogatásával - 1997-ben megjelenik a második kötet, amely 1702-ig rendszerezi várostörténeti ismereteinket. A hat kötetre tervezett „vállalkozás" korszakhatárai a harmadik kötet esetében 1849, a negyediknél 1919, az ötödiknél 1949, a hatodik kötet esetében pedig 1989. (Ezt követően - mostani elképzeléseink szerint - éves összefoglalások készülnének, amelyek alapanyagot szolgáltatnának a későbbi korszakok történeti összegezéséhez, bemutatásához.) A Miskolc monográfia I. kötetének megjelenését évekre visszanyúló előkészítő munka előzte meg. így a Levéltár és a Múzeum közös sorozatot indított „Miskolc város történetének dokumentumai" címen. A sorozat első kötetét Csorba Csaba szerkesztette, s Tóth Péter feldolgozásában 1990-ben jelent meg, „Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve (1569-1600)" cím alatt. A második kötet szerkesztője Rémiás Tibor volt, s ez egy konferencia anyagát összegezte „Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéről" címmel. A kiadvány 1992-ben látott napvilágot. A feudalizmus kori várostársadalomról 1990-ben zajlott szakmai megbeszélés, konferencia. 14 szerző mondta el, majd formálta írásba egy-egy kérdéssel kapcsolatos ismereteit. A konferencia anyaga „A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei" 27. kötetében, 1991-ben jelent meg. E kötet egyik tanulmányában gondolatokat olvashatunk a Miskolc monográfia „elképzeléseinek" történetéről, a monográfia munkálatainak akkori állásáról, állapotáról. Az előkészületek nagyon fontos része volt, hogy 1990-1992 között 14 miskolci könyvtáros elkészítette a várostörténeti bibliográfia - sajtócikk-mélységű - katalógus-cédula anyagát. (Ez a mintegy 40 000 db bibliográfiai adat, cédula az 1840-es évek elejétől az 1980-as évek közepéig szolgáltat adatokat, információt Miskolc, majd Nagy-Miskolc térségével, településeivel kapcsolatban. A cédulagyűjtemény főleg a IV-V-VI. kötetben dolgozó szerzők számára hasznos, de a korábbi korszakokkal foglalkozók figyelmére is érdemes.) A Miskolc monográfia előkészületeivel kapcsolatban szükséges megemlíteni még egy sorozat-kezdeményezést, amely szintén a Múzeumhoz, mint a kutatásokat akkor koordináló intézményhez kapcsolódott. 1987-ben indult útjára a „Miskolci Várostörténeti Közlemények" című sorozat, amely - sajnálatosan - az első kötet után megszűnt. Az elképzelés lényege a várostörténet-írás kiemelkedő egyéniségeinek bemutatása, részint hagyatékuk, vagy a jelenleg is tevékenykedő kollégák, kutatók munkásságának, kutatási eredményeinek számbavétele volt. Megjelentek Marjalaki Kiss Lajos (1887-1972) történeti tanulmányai, de Leszih Andor (1880-1963), Szendrei János (1857-1927), Lichtenstein József (1837-1914), Komáromy József (1901-1973), Román János (1921-1986) vagy a közelmúltban elhunyt Gyimesi Sándor (1933-1995) és mások közérdeklődésre számot tartó munkásságának bemutatása elmaradt. Az elképzelés pedig megvalósítható,