Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete
mutatni, hogy ezek a birtokok nem csupán a kihalt fiúágat illették, hanem a leányági örökösök is épen olyan joggal igényt támaszthattak hozzájuk. Az uradalomhoz tartozó falvak a következők voltak: Darócz, Sály, Geszt, Nagymihály, Dorogma, Oszlár, valamint Kacs, Leányfalva, Fejéregyház, Pély és Parasztbükk puszták. Anyai ági örökös, aki az uradalomhoz igény tartott, volt elég; ezek közül 1728-ban Borsy Mihály volt alispán (fiú gyermekei nem lévén) leányai: Anna, Almássy Jánosné és Katalin, Melczer Györgyné, valamint a velük egy ágon leszármazó Ebeczky Éva, Majtényi Mártonné lettek a királyi táblán győztesek s a fiskus által emelhető minden követelés kiegyenlítésére 2000 rénes forintot lefizetvén, a tábla a Tibót-féle javakat a leányágnak odaítélte. 5 A szintén Tibótcsaládból leszármazó Gálóczy-részt (Gálóczy György-Tibót Erzsébet) 1728-ban 6 és a Bodó-részt (Bodó Ferenc-Tibót Katalin) 1734-ben négy esi Szepessy János vásárolta meg; 7 ugyanő szerezte meg 1730-ben a Geszti-családból leány ágon leszármazó Szentmártoni-család itteni részeit. 8 Borsy Mihály azután Darócz faluban rezidenciális házat is építtetett s buzgó katholikus voltáról az által is tanúságot tett, hogy a közeli Kacs faluban a Szentháromság tiszteletére templomot állíttatott. 9 Szepessy János maradékai idők múltával Sály faluban építettek rezidenciális házat. A szirmabessenyői uradalmat a sok viszontagságon átment gróf Szirmay István alkotta, s nem lévén gyermekei, Dezsőfy Tamás törökbe fogadta, ki azután a Szirmay nevet felvévén, a család fenntartója lőn. Gróf Szirmay István 1711-ben Pozsonyban készítette el végrendeletét s ebben Borsod vármegyében a következő birtokokat sorolja fel: Szirmabessenyő, Sajószentpéter, Sajókeresztúr, Kelecsény, Pálfalva, Arnót, valamint a kisfaludi és felsőzsolcai Szirmay örökös rész és a miskolci ház. 10 A cserévi uradalmat, melyhez Edelény város és Tard falu is tartozott, 1727-ben a francia származású L'Huilher Ferenc, osztrák tábornok szerezte meg örök áron. Mint Eger várparancsnoka megkedvelte ezt a vidéket s Edelényben, a Bódva partján szép kastélyt építtetett négy szögletre és egy emeletre. 11 Fiúutódai nem maradván, nemsokár amás birtokos kezére jutott az uradalom. A hangácsi uradalom a vármegye északi részén, a Réghy-családból való leszármazás révén a Szathmáry, másként Király családé volt, s Miklós, János és István új adomány címével királyi iktató parancsot eszközöltek ki mindazon nemesi udvarházakra, falvakra, pusztákra és birtokrészekre, melyeket Borsod vármegyében már régóta bírtak: Hangácson, Nyomáron, Lakon, Ládbessenyőn, Hatházon (Bolyár erdővel), Senyén, Csabán, Nyomárkércsen, Tornaházán, Da5 Proc. Tab. 228. 6 Jk. XX. köt. 775. p. 7 Proc. Tab. 228. 8 Jk. XX. köt. 880. p. 9 Akadémiai Levéltár, tört. 4 r . 480. 10 NRA. fasc. 364. nr. 45. 11 Akadémiai Levéltár, tört. 4 r . 480.
