Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Fazekas Csaba: „Mi, Isten képét viselő szegények . . ." (Források a miskolci koldusok 18-19. századi történetéhez)

- Társadalomtörténeti szempontból legérdekesebb az a kategória, amely a gazdaság általános helyzete miatt szegényedett el annyira, hogy koldulásra kellett adnia a fejét, amennyiben ettől a szégyen nem tartotta vissza. Forrásaink egybehangzó állítása szerint két olyan csoport volt, mely ezt a koldusréteget leginkább táplálta: a kiszolgált katonák

30 és a vándorló céheslegények.

31 Mind a kettő alaposan ki volt szolgáltatva annak a szűkös fix jövedelemnek, amelyet kapott és amely hamarosan önhibáján kívül is koldusbotra juttathatta. Vagyis a történeti köztudatban leginkább „szegény"-nek tartott lecsúszott dolgozó jobbágy-elemekkel alig találkozunk a koldusok soraiban, legfeljebb természeti katasztrófák, éhínségek sodorják közéjük a paraszti népesség alsó rétegeit (hazátlan zselléreket, részes aratókat stb.) Az idézett Póts András táblabíró érdekesen írja le például, hogy megfigyelése szerint a miskolci koldushad jó része máshonnan került cselédként a városba, de a szolgálatból gyakran nem tudott megélni vagy megöregedve nem volt képes annyi tartalékot képezni, (jövevény lévén családot alapítani), mely megélhetését biztosítaná, ezért a város pauperizálódott, gyakran kétes elemérnek csoportjába került.

32 Hogyan nézett ki egy korabeli koldus? Nyilván nem sokban különbözött mai utódaitól. Képet alkothatunk róluk a helytartótanács által rendszeresen megküldött, ismeretlen elhunytakról készült személyleírásokból,

33 melyekből egyet mellékelünk. (Ld. 25. sz. Bár nem miskolci koldusról készült, bizonyára nem volt köztük nagy különbség. Megjegyezzük, az illető zsebében többszöröse volt a hatóságilag segélyezett miskolci koldusok heti pénzbevételének.) Érdekes továbbá, hogy a Borsod megyének megküldött személyleírások csak egy esetben említik, hogy az ismeretlen koldus rokkant volt, a többiek egészségesként folytattak kéregető életmódot. A kéregetés szelídebb illetve erőszakosabb technológiáinak, fortélyainak és a korabeli közvéleményből kiváltott szánakozó vagy éppen felháborodott reakciók megismeréséhez pedig már tényleg nem kell az egykori forrásokat különösebben magyarázni - elég ma végigmenni az utcán... 30 Ld. pl.: B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/e. 3048/1816. sz. stb. 31 Ld. pl.: B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/a. 1791. szeptember 16. 2916. sz.; 501/e. 4526/1824., 2521/1825. sz. stb. 32 Megjegyezzük, a szakirodalom tanúsága szerint az ipari forradalom hatásaként NyugatEurópában is a bérből, fizetésből élők közül kerültek ki a - magyarországinál jóval nagyobb méreteket öltött - elszegényedés koldussá lett áldozatai. Ld. pl.: Lis, Catharina - Soly, Hugo, 1979.; Inglis, 1971.; Hupton, 1974.; Mohi, 1971. 33 Ld. pl. B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/e. 1265/1816., 1138/1827, 3239/1828., 1345/1831. sz. stb.