Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Ö. Kovács József: Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján

egyben a megadott foglalkozást is jelöli, ezek sorrendben a következők: lakatos (5), szabó (4),borbély, csizmadia, kovács, mészáros, molnár, ötvös, szűcs, varga. Az illetők földrajzi mobilitására utalhatnak a kéttagú vezetéknevekben található településnevek: Debrecen, Böszörmény, Bánya, Szendrő, Torda, Munkács, Várad. Úgy gondolom, hogy ez a származási kör is nagyrészt megfelel eddigi ismereteinknek. Nem csupán a nemeseket illetően rögzítjük a 3. sz. táblázatban az 1711. évi összeírás összesített adatainak a Miskolchoz tartozó területi szóródását. 3.SZ. táblázat Az 1711. évi adóösszeírás területi adatai (375 fő) Jogi állás Település Miskolc Diósgyőr Felsőgyőr Szirma Magyargörömböly Tótgörömböly Bábony nemes 237 8 nem-nemes 91 6 6 8 9 7 3 Mint látható, a 18. század elején az állandó lakosként adózók száma Miskolcon kívül igen csekély volt, bár közigazgatási szempontból ők is a városhoz taroztak. Az 1711. és az 1715. évi adóösszeírások összehasonlítása A két forrás elemzése és összevetése több módszertani kérdést is felvethet, amelyekkel részletesen most nem foglalkozom. Leginkább az fogalmazható meg, hogy meddig terjed ezeknek a jegyzékeknek a valódi értéke? Ha csupán az élmezőnyhöz tározók nevét vetjük össze a két időszakból, akkor alapvető átrendeződést, név- és sorrendváltozást tapasztalhatunk. Ezek okait megítélésem szerint most még csak hipotetikusan lehetne megnevezni. Nyilvánvaló, hogy a szokásos torzítások, hiányosságok itt is megvannak, ám talán van valamilyen valóságalapjuk a számsoroknak. 4. sz. táblázat Az 1711. és 1715. évi adóösszeírások összesített eredményei Adótárgy, adónem Mennyiség Tulajdonosok sz. Az összeshez való viszony, %-a jármos ökör 223-116 db 86-45 23-14 fejőstehén 109-58 db 80-52 21-16 harmadfű üsző 45-12 db 24-10 6-3 juh, kecske 204 db 7 2 ló 109-63 db 55-35 15-11