Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

Promontorium határát az egykor összetartozott szőlőbirtok felezésénél húzták meg a decimátorok. Talpas Balázs 1549-ben a 26. a Szentgyörgyön, 1577-78-ban pedig a szomszédos Középszer 4-5. dézsmaadója. Bakos György 1577-ben 12. a Ruzsinon, 1603-ban pedig 3. a Szentgyörgyön. 1603-ban pedig a megelőzőleg legtöbb dézsmafizetőt adott Bábonyibérc egyenesen hiányzik, a szomszédos Istenhegy viszont 75%-kai lett népesebb, mint 1578-ban, miközben a dézsmaadók átlaga kevesebb, mint 1/3-ára zuhant (625-ről 202-re), vagyis az Istenhegyen írták össze a bábonyibércieket is. A környező helységek szőlőhegyei a miskolci promontoriumokkal egybefüggtek, nem egy esetben a szőlőhegyek neve is azonos. 1583-ban a Középszer (Keöszebszer) és Ruzsin (Rwsin) Promontorium szerepel Csaba dézsmajegyzékében is,

162 1579-ben pedig a Középszer (Közepzer).

163 Diósgyőrben is van Kislikó, Kerekhegy, Likótorok 1578-ban,

164 1603-ban pedig Győroldal (Giorodal), Kerekhegy, Lyukótorok.

165 1606-ban említ a vármegye jegyzőkönyve egy Széphegy nevű promontoriumot is Szentmiklóssy János hagyatékában: „Miskolcon az mely Curia Nobilitaris Papszerben vagyon, és ahhoz tartozó egy Szép nevű promonthóriumban Széphegy ön való nevű szőlő, mint hogy az őssi jószágok",

166 Ez a szőlőhegy a Miskolccal szomszédos, szintén a diósgyőri uradalomhoz tartozó község amely a Bábonyibércnek is nevét adta - Bábony dézsmajegyzékében már 1556ban szerepel, mint a 3 Promontorium egyike,

167 így valószínűsíthető, hogy a Bábonyibércnek a két helység határán fekvő részéről lehet szó. Bár a dézsmajegyzékekben nem szerepel, a miskolciak Alszer néven hívták a Középszer és a Szentgyörgy Csaba felé eső részét.

168 Ez a szőlőhegy sem igazodott a birtok- és közigazgatási határhoz, hanem a természet és a gazdálkodás törvényeit követte, hiszen Csabán folytatódott az Alszer, ahol 1579-ben a 4 dézsmált szőlőhegy egyikének a neve (Alszer, Középszer, Hejőrefüggő, Csermefke).

169 A sor, oldal, rész, sőt utca jelentésű szer a Papszer, Peceszer, mint zsellérsorok mellett a szőlőhegyek megnevezésében is szerepel, vagyis a miskolciak környezetük lakott és épített részét ill. művelt határait is ezzel a kifejezéssel nevezik meg. A Szentgyörgy Promontorium része a Kecskekő is, amely a város jegyzőkönyvében mint szőlőhegy szerepel. De nem adnak dézsmát a Besenyei-hegyen sem, pedig a város jegyzőkönyvében több itteni szőlő cserél gazdát.

170 A szomszédos Besenyőről elnevezett szőlőhegy a Bábonyibérc besenyei határ felé eső része lehetett, ahol a miskolci borvidék három szőlőművelő helységének (Miskolc, Bábony, Besenyő) szőlőkultúrája találkozott. 162 MOL. Reg. Dec. Borsod 1583/12 163 MOL. Reg. Dec. Borsod 1578/8 164 MOL. Reg. Dec. Borsod 1578/5 165 MOL. Reg. Dec. Borsod 1603/6 166 B.-A.-Z. m. Lt. 501/1 3. köt. 677. p. 167 GYULAI É. 1994. 168 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1 köt. 39. 79.107. sz. 169 MOL. Reg. Dec. Borsod 1579/8 170 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. passim