Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
legkorábbi kéziratos térképén (1778 körül). 156 A térkép csak a Likoldal (ma: Lyukó) promontoriumot nem tartalmazza, de a Kálnással való megcserélése egyértelműen igazolja szomszédos helyzetüket (1549 ill. 1578) (5. ábra). A 18. századi térkép alapján készült térképvázlaton követhetjük a decimatorok útvonalát, akik a mai Avas-hegy délkeleti oldalától indultak nyugat felé, s ezen az összefüggő szőlős hegyoldalon - Szentgyörgy-Középszer-RuzsinÖrömhegy - haladtak a hegy nyugati végéig, a tapolcai határig. Itt megszakadtak a szőlők, s dézsmaszedők észak felé fordultak, s ismét a diósgyőri határnál kezdték el a Miskolctól északra fekvő, de oldalukkal délre néző promontoriumok dézsmálását: Győrfele-Kerekhegy-Bedegvölgy-Likoldal-KálnásNagyágazat-Kiságazat-Istenhegye-Bábonyibérc-Fermező. Ez a kör nemcsak a miskolci szőlőhegyeken, hanem a város határán is körbevezette a decimatorokat, legalábbis képzeletben, hiszen a szőlőhegyek szerinti dézsmálás nem jelentette mindig a helyszíni adminisztrációt. A Győroldal/Győrfele és Bábonyibérc elnevezések a szőlőhegyeknek a szomszédos helységekkel ill. azok szőlőhegyeivel való közvetlen földrajzi kapcsolódását őrzik, s kötik össze Miskolc promontoriumait a miskolci borvidék falvainak szőlőtermő hegyeivel. A Szentgyörgy az itt épült középkori kápolna patrocíniumának emléke, 157 a Kerekhegy, Likoldal, Nagy- és Kiságazat a földrajzi felületi forma alapján kapta nevét. A Középszer a csabai és miskolci promontoriumok közötti határrész megnevezése. Pesty Frigyes dűlőnévgyűjtésében a 19. század második felében így magyarázza: „felső és alsó Szentgyörgy közt lévén mint illy középen fekvő neveztetett Középszernek", 158 A 16. századi forrásokban azonban nem válik a Szentgyörgy Promontorium alsó és felső részre. A Bedegvölgy nevét Pesty Frigyes gyűjtése a bedeghi Nyáry családéból eredezteti, 159 természetesen tévesen, hiszen bedeghi Nyáry Pál Török Zsuzsanna férjeként csak az 1570-es évektől lesz részbirtokos Miskolcon. Sokkal valószínűbb a szláv személynévből (Budigoj) való eredeztetése, mint más „bedegh/ bodog" elő- vagy utótagú helynevek esetében. 160 Az Istenhegy és Örömhegy nevét csak mondák magyarázhatnák, ezek hiányában azonban csak az elnevezés szakrális, lelki indíttatását feltételezhetjük. Feltűnő viszont, hogy mindkettő a várostól délre van, ugyanazon a vonulaton, mint az Avas-hegy a templommal, Szent György kápolnával. A Kálnás név ismeretlen eredetű. A szőlőhegyek határai változhattak az összefüggően művelt területen, ill. az elnevezés nem volt mindig egyértelmű. 1570-ben Földi (Fölgy) Pál Kálnáson lévő szőlőjének felét adja el Mályi Lukácsnak, 161 s az 1578-as dézsmajegyzék szerint Mályi Lukács a Kálnáson az 1. sorszámú dézsmafizető, Földi Pál pedig a szomszédos Likoldalon szintén az 1. számú, vagyis ebben az évben a két 156 HOM HTD II. 324. 157 GYULAI É. - TÓTH P. 1993. 22-23. p. 158 PESTY F. 1864. 206. p. 1 59 Uo. 208-209. p. 160 TESZ I 98 .p. és 279. p. I" B.-A.-Z. m. Lt. 1501/b Sp. I. 2.k. 15.
