Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
szent birtokjogi kiszakadása Miskolc egyik fontos középkori városrészének fokozott topográfiai különállásához majd elválásához vezetett. Kapuk és határok A város lakott részének újkori határai szorosan összefüggnek a miskolci kapuk kérdésével. A kapuk a Miskolcra és a városból kifelé vezető utak és a város utcáinak találkozásánál létesültek. A középkori források még nem említik a kapukat, csak a város széléről illetve végéről beszélnek, amikor a HerczegKovács malmot illetve az ispotályt említik. 1562-ben azonban, amikor végleg a Máthé család kezébe kerülnek a tamási Egri családtól a (már 1516-ban megszerzett) miskolci és környékbeli ingatlanok, az adásvételben említenek két irtásföldet a Boldogasszony kapun kívül a Besenyőre vezető útnál (terras arabiles extirpatitias unam extra portám Beatae Virginis penes viam publicam versus Besenyő ducentem) és egy gyümölcsöst a Diósgyőri kapun kívül (pomarium extra portám Diósgyőri-kapu sic vocatam). 133 A város északi részén a Szirmabesenyő felőli kapun át vezetett az országút Szentpéter felé, a Diósgyőri kapu pedig - feltehetően a középkor óta - az uradalom központjába vitt a Piac folytatásaként. 1657ben már Szentpéteri kapunak hívják, amikor a városi jegyzőkönyv egy pincét említ a Szentpéteri kapun kívül, a temető előtt. 134 Ez egyben az egyik legkorábbi utalás arra, hogy az Avasi templom körüli temetőn kívül a város északi végén egy másik temető is létesült. A város harmadik, Csaba felőli kapuja 1618-ban bukkan fel egy zálogos levélben: „Seraphi Imréné Bakos Dorkó vallom... az Mindszenti-kapunál lévő nekem jutott nemes földemet tizenhárom forintban zálogban nemes Bakos János öcsémuramnak". 135 Ugyanezt a kaput 1686-ban is említik, ekkor hajdúk törnek a kapu felől a városra: „Király János nemes, 48 éves: Török István mikor hajdúival Miskolcra jött, a Mindszenti kapunál hajdúi rögvest otthagyták, és ellenség módján a városra törtek." 136 A 17. században már ismert Miskolc déli bejáratának későbbi neve is: Csabai kapu. 1685-ben Szepessy Pál és felesége Csuda Zsuzsanna záloglevelet ad egy szőlőről: „Meghalván Kis Tóth Tóbiás, ki Miskolc várossának az Csabai kapunál lévő Tűzköves nevű oldalán az mi saját örökségünkön épített volt dézsmájára egy darab szőlőt" 137 Miskolc hegyének egyik promontóriuma, a Tűzköves nevével mutatja, hogy az őskori kovabánya helyén telepített szőlőkben a kora újkori miskolci ember is gyakran lelhetett pattintott kőeszközökre. A miskolci források az országutakra állított kapukat egyben mint a határba, a gazdálkodás helyszínére illetve az egyik temetőbe kivezető helyeket tekintik. A kapuk nemcsak határvonalak, hanem tájékozódási pontok, fontos he133 SZENDREI J. 1890. III. 134. sz. 134 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 317. 135 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. I. 1. k. 22. 136 Dominus Stephanus Török cum suis Hajdonibus, cum venit in Miskolcz, apud Portám Omnium Sanctorum ipsum Hajdones sui statim reliquerunt et tamquam aliqui hostes, oppidum irruerunt. B.-A,Z. m. Lt. IV. 1501/b. XIV. 319. 1 37 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XXVI/17.
