Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

„kamarájában fekvén, mivel az udvarra nyíló ablaka volt az Hajdú István uram kamarájának".

106 1584-ben Gombos Pál (a Balassák servitora) miskolci házán örökösei osztoznak, melyet így neveznek meg a perben: bolt avagy kővel fedett/bol107 tozott nemesi ház (fornicem seu domum lapideam testudinarem nobilitarem). 1590-ben a nemességet is szerzett miskolci kalmárfamüia, a Bornemiszák tulajdonában volt egy miskolci bolt vagy boltozott épület {fornix vei testudo), melyet Bornemissza Benedek özvegye elfoglalt menyétől, s mivel Bornemissza Gáspárné ruháit, melyek a boltban maradtak, a molyok-férgek megrágták, 32 108 forint kára származott. A házat még Bornemissza Gáspár vette Lassú Antal109 tói, akinek neve szerepel az 1563-as urbáriumban a nemesi házak tulajdonosai között. A ház egyben a 16. századi miskolci nemesség és armálist szerzett kereskedőréteg „őrségváltásának" helyszíne is. A későközépkorban is vagyonosnak ismert miskolci-görömbölyi közrendű Máthé családnak 1563-as urbáriumban már nemesi háza van az Óvárosban, s amikor 1578-ban megosztoznak a vagyonon, az ingatlanok között: „Csiszár Andrásné Máthé Anna asszonynál az mely házban Csiszár András lakik, azzal egyetemben oda hátra az föveny ház neki maradjon és az udvarnak, kertnek harmad része. Máthé Andrásnak maradjon az első ház, az puszta és az kőszoba pitvarostól, és oda hátra, az mely házban lakik Fazekas János, pitvarostól, azon az udvarnak harmada. Az szobák mellett való kőház pincéstől, és az Fazekas János ki házban lakik, és az mely fövenyház Csiszár Andrásnak jutott, az közi, ki puszta vagyon, Mészáros Antalné Máthé Kata asszonynak legyen."

U0 Az örökösök nemcsak a kőházakon, hanem a telek végébe felhúzott föveny(vályog)-házakon is megosztoznak, melyekben feltehetően zselléreik laknak. A telkek végébe felhúzott vályogviskók vagy vessző alapra sárral tapasztott paticsházak általánosak voltak a miskolci kora újkori városképben. Egy telken szerepel a kőház és paticsház (földház) abban az 1679-ben kelt osztálylevélben is, amelyben Beregszászi István hanvai lelkipásztor és néhai Szendrei Katalin gyermekei ifjú Szendrei Mártonnal tesznek osztályt tiszteletes Szendrei Mártontól maradt miskolci javaikról. „Derák Piacz uccában napkelettrűl tiszteletess Miskolczi Gáspár uram, napnyugatról ördögh Miklósné asszonyom puszta házhelye szomszédságokban az minemű szabad és exemta curia vagyon, azon curiának az hátulsó része, úgymint a kőház, egészben pitvarával és az földházzal együtt, az ház alatt lévő kőpinczének felével és az korcsmáitattatásnak is fele usussaval iffjú Szendrei Mártonnak engedtetik, az mészárszék is... Az első része pedigh azon curianak, mellyen mégh épületi nincsen, az pincze felett lévő egész kamarával, az korcsmáittatásnak is fele 106 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 9. köt. 592. p. i°7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/d. XVIII. 1.15. 1

08 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1.1. köt. 63-64. p. 109 ...kész nemes ülésnek vételének fele árával... quidem curiae nobilitaris medietatem idem quondam Gasparus Bornemisza hic in Miskolcz a nobili Antonio Lassú emisset. (1591) B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XI. II. 19. »° B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. I. 37.