Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

Ciros Péter pusztáján lévő kis gyümölcsös kert»-jét adja Pataki Istvánnak."

52 A Meggyesalja városrész - hasonlóan a Hunyadhoz - a Szinva mentén települt, de annak a másik oldalára, s másik természetes határa is van: a hegy, amelynek aljára egykor a névadó gyümölcsöst telepítették. A telkek, birtokrészek sorsában sokszor követni lehet birtokosukét, hiszen egy meggyesaljai telket 1670-ben egyszer mint „Szepessy Pál fundusát" említik, a telken azonban a király „kamarai jobbágya" (colonus fiscalis), Péter kovács lakik ekkor, hiszen Szepessy vagyonát a kincstár elkobozta.

53 A Négyesi Szepessy család 17. században felemelkedett vármegyei nemesség tipikus képviselője amely a családi feljegyzések szerint Eger viadala után került Miskolcra, mégpedig a Meggyesalja utcára.

54 Itteni kúriájuk az egyik legnevezetesebb olyan nemesi udvarház lett Miskolcon, amely nem a Piacon feküdt, hasonlóan Boldisár-Balla Zsigmond possessionatus nemes újvárosi udvarházához. A Kötelkönyvben (1702) a kötelén kívüli telkek között írták össze a Szepessy telket: „Medgyes allyán, Szepessy Pálné asszonyom gyümölcsös kerté, 1 házhely", a Boldisár-féle újvárosi udvarház, major és lakóház pedig ugyanitt az 53. kötélben a négy egész telekből három és felet elfoglal, igazolva, hogy a város egyik legtekintélyesebb udvarháza, gazdasága létesült ezen az újvárosi területen a Boldisárok tulajdonában.

55 Ifjú Szepessy Pál ennek az ősi meggyesaljai „házhelynek Avas felől való végit a vízfolyásig nemes Nyírő Andrásnak" zálogosítja el, majd veszi tőle vissza „az derék házhelyhez" 1707-ben.

56 A Meggyesalja közelében a Szinva két ágra szakadva folyt be a városba, s ott több szigetet alkotott. A szigetek nemcsak természetföldrajzi képződmények voltak, valószínű, hogy a malomárkok is hozzájárultak kialakulásukhoz. Ezek a szigetek - lassan „elfogyván" a középkori telekállomány - lakott területté váltak, benépesültek. A város diósgyőri (felső) végén alakult ki „A két Szinyva között" nevű telekhalmaz a Szinva első és legnagyobb szigetén. Ennek a szigetnek a Hunyad felőli szélét és szegletét hívták Vargaszögnek, ezért írhatták össze együtt a Hunyadot a Vargaszöggel a Kötelkönyvben. A Vargaszög az 1812-es Domby-féle térképen is ezen a helyen szerepel. A Szinvaszög, ahol a 16-17. században egyetlen jobbágyi házról maradt fenn telekinscriptio, szintén az egyik szigetre telepedhetett, itt 1638-ban Haller Sámuel zálogbirtokos Új Pálnak adott egy telket zálogba 200 Ft-ért.

57 Valószínű, hogy ezek a „vízközi" telkek pertinentia nélkül létesültek a hódoltság korában. A 18. század elején a Szepessy család is szerez efféle házhelyet: „idősbik Szepessy Pálné asszonyom itten Miskolcz városafelső végén a két Szinyva között vött vala... melyet is neveznek Fűzy házhelyének a két Szinyva között" .

58 52 GYULAI É. - TÓTH P. 1993. 34. p. 53 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 9. köt. 379-381. p. 54 LESZIH A. 1927.119. p. 55 Ötvenharmadik kötél: 1./ Boldisár uram majorja, Sigmondé vagy Csűri - 1 1/2 telek. 2./ Ecsegi Kovács Istvánné és Boldisár Zsigmond - 1/2 telek. 3./ Boldisár Sigmond uramé, mellyen lakik -11/2 telek. 56 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XXVII/8. 57 KÖTELKÖNYV és MOL NRA 266/3 58 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XXVII.