Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

utca 53 zsellérházzal bír, a zsellérek az egyház és a plébános szükségletére szolgálnak". 9 A dica-jegyzék zsellérutcái (Hunyad, Kiskassa, Boldogasszony, részben a Megy­gyesalja) hiányoznak, s a nevek átalakulása bizonyos újkori változásokat mutat. A Boldogasszony utca és a Kiskassa fokozatos „beolvadása" a Pece(szer), ké­sőbb Egyházszer nevű zsellérutcába, jelzi az újvárosi plébánia megszűnését a reformációra való áttérés idején, illetve az egész Újváros, mint középkori vá­rosrész igazgatási és egyházi különállásának halványulását. Mindszent topog­ráfiai különállása a középkor terméke Miskolc településrendjében, ami nemcsak az ispotály városszéli helyére, de az intézménynek és javainak alapítványi jelle­gére is utal. Az urbárium nemcsak a település, hanem a diósgyőri uradalom első job­bágytelkenkénti összeírása is, amely azt mutatja, a középkor földesurai, az ural­kodók tudatos birtok- és gazdaságpolitikájával létrehozott tekintélyes birtok­együttes az első zálogbirtokosok kezén is megőrizte integritását. Az öt mezővá­ros: Diósgyőr, Miskolc, Mohi, Mezőkövesd, (Mező)Keresztes és a 8 falu: Ká­polna, Radistyán, Bábony, Parasznya, Csaba (részbirtok), Kisgyőr, Petri, Varbó - Észak-Magyarország egyik legtekintélyesebb uradalma marad egészen a 16. század végéig, s a birtokok Bükk környéki koncentrációja hangsúlyozza a diós­győri vár és Miskolc centrális szerepét. A 15. század második felében a - főként Mátyás birtokpolitikájával - kibővített uradalomból a középkor és újkor fordu­lójára kisebb, de a várból mint birtokközpontból eredményesebben irányítható, a vidék természet- és gazdaságföldrajzában is összefüggő birtokegyüttes lett (1. ábra). A Bükk körüli birtokkoncentrációt célozta a Balassák akciója (Bükk)Ara­nyas megszerzéséért, 10 valamint Balassa Zsigmondnak a hatalmaskodást sem nélkülöző törekvése a tapolcai apátság birtokainak (Görömböly, Nolaj, Valk) bekebelezésére, 11 és a Diósgyőr környéki pálos javak megszerzésére 12 . Ez tekin­télyes uradalom, amely 16. század zálogbirtokosainak földesurasága alatt még egészként tartotta meg az uralkodók középkori örökségét, a 17. században a zálogbirtokos családok kényszer szülte birtokpolitikája és nemtörődöm birtok­igazgatási gyakorlata folytán szétforgácsolódott. Miskolcnak mint feudális bir­toknak és jobbágyi telkek összességének sorsa tükre az uradaloménak, s így le­het, hogy a hódoltság végén az egykor viszonylag kompakt jobbágyi telekállo­mány - amelyet az 1563-as urbárium még klasszikus formájában fektetett le -, szinte szétolvadt az alzálogosítások, inscriptiok, libertálások folytán. 9 Piatea Mindszentit. Haec pertinet ad Hospitale, et continet domos inquilinares 22. Curam autem pauperorum hujus Hospitalis liabent duo cives, qui quotannis rationem reddere debent de ejus proventibus. Papszer, Toth ucza et Pecze. He très plateae habent Domus Inquilinorum 53, et ii serviunt ad necessitatem Ecclesiae et Plebani. 10 A falu már 1549-ben Balassa Zsigmond birtoka. MAKSAY F. 1990. I. 259. p. Férje halála után 1561-ben Fánchy Borbála is inscriptiot szerez rá az uralkodótól. MOL P 707 Misssilisek Balassa. 1561. nov. 28. » HmLt XIII-3/c 51. Cl. III. TTT N° d/2587 12 MOL AP fasc. 604. fol. 501. N° 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom