Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

külsőség nélküli (zsellér)telkeket.

5 Ez az összeírás tartalmazza mindazt a kvantitatív és minőségi változást ami Miskolcon az újkor első századaiban végbement, de a város megosztása egyfelől külsőségekkel rendelkező telkek illetve telekegyüttesek: kötelek összességére: a „városra", másfelől pertinentia nélküli fundusokat tartalmazó városszéli negyedekre, nem változott a 16. század közepétől. Miskolc telkei a Kötelkönyvben, 1702 Utca, városrész Telek kötélben Telek pertinentia pertinentiával nélkül Hunyad utca és Vargaszög 42 [Város] 282 50+31 kötélben Meggyesalja 5 19 Meggyesalja utca 3 13 Papszer és Toronyalja 45 összesen 291 200 A Kötelkönyvbe már nem írták össze Mindszent zselléreit, hiszen a 17. században ez a negyed kiszakad Miskolc birtokból, s megkezdődik önálló községgé alakulása. Az avasi zsellérnegyed, a Papszer, a Kötelkönyvben a Toronyalja utcával együtt szerepel, a dica-jegyzékekbe viszont, nem vették fel a városrészek közé, csak Miskolc első ismert urbáriumában, 1563-ban tűnik fel. Miskolc telkei és utcái az 1563-as urbáriumban Városrész, utca Jobbágytelek Puszta Nemesi ház Zsellértelek Óváros 136+5* 2 17 Újváros 108 19 4 Mindszent 22 Papszer, Tót utca, Pece 53 Tibold I., Vörös M. nem. 2 (zsellérek)** összesen 249 21 23 75 *5 telek a városhoz tartozik ** Tibold István és Vörös Máté nemesek házához nem tartozik szántó, ezekben zsellérek laknak. 5 A Kötelkönyv Miskolc Város Levéltára tanácsülési iratainak XXX. speciesében található (B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XXX.) a 16-17. századi ingatlanzálogosításokról készített összesítéssel együtt, melyek nyomtatásban is megjelentek: TÓTH P. 1986. Ezekre a továbbiakban nem hivatkozunk külön.