Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

mákon, Nyilason, Ambrusházán, Bürkösön, Dezsőházán és Szakácsin.

12 Miklós özvegye, szentmiklósi Pongrácz Borbála és fiai: Ádám és György 1727-ben megszerezték Basó Gábor részeit Boldván, Abodon, Mályinkán és Tardonán, mi által a család uradalma jelentékenyen bővült.

13 A kazai uradalom, melyre a szepesi királyi kamara a Vay Ádám helytelensége következtében tette rá a kezét, 1713-ban 5000 forint váltságösszegen visszakerült a Vay Ádám leányainak: Erzsébetnek, özv. Bethlen grófnénak, Annának, báró Kemény Simonnénak, Katalinnak, gróf Teleki Pálnénak és Judithnak, Rhédei Mihálynénak a birtokába.

14 De csak zálogjogot kaptak e birtokokra s a kamara fenntartotta magának a jogot, hogy a jövendőben még egyszer megfizettesse a Vay Ádám örököseit. Ez 1720-ban csakugyan be is következett, amikor is a már lefizetett 5000 forinton felül még 7000 forintot kellett letenniök s csak ekkor juthattak véglegesen atyjuk uradalmába.

15 A leányok közül Erzsébet akkor már báró Dujardin Ferencnek, ezredesnek, Judith pedig Vas Dánielnek volt a felesége. Az uradalom alkotórészei voltak: Kaza, Kazincz, Ivánka falvakban s Múcsony, Harnócz és Vadna pusztákban való részek. Később hozzájuk járultak: Bánfalva, Alsózsolcza, Sáta. A rudabányai kis uradalom a gróf Gvadányi Sándor szendrői kapitány gyermekeié volt s hozzá tartoztak Szuhogy és Telekes falvak. Rudabányán volt a család lakóhelye s itt született Gvadányi József, a Peleskei nótárius híres szerzője. A bábái uradalom a Bükk családnak alkotta a birtokát. Alsó- és Felsőbábán kívül később részek tartoztak ide Szalontán, Velezden, Tapolcán, Lövőn, Harsányon, Négyesen stb., melyek különösen akkor szaporodtak meg, amikor Bükk László beházasodott a gazdag Dőry családba. Özv. Bükk Lászlóné Dőry Zsófia 1725-ben osztotta fel a birtokot négy gyermeke között.

16 Az egyházi birtokosok közül az egri püspök uradalmához tartoztak vármegyénkben: Felső-Tárkány, Harsány (kassai püspökség), Tiszakürt (kassai püspökség), Keresztespüspöki (kassai püspökség), Szirák (kassai püspökség). Az egri káptalan birtokai voltak: Ároktő, Alsó-Ábrány, Bábolna, Bogács, Csokva, Galgócz, Kis-Tálya, Palkonya, Szihalom, Szomolya és Várkony. A Telekessy István püspöktől alapított egri papnevelő intézetnek birtokai is voltak az 1700. október 17-iki kirlyi adománylevél alapján. A bélháromkúti apátság birtokai: Apátfalva, Bán-Horvát, Bóta, Királd, Mercse és Ostoros. A sajóládi pálosoké volt: Sajólád, a sajószentpéteri kúria, a miskolci malom, a csabai szőlő stb. A jezsuitáknak Aranyoson volt birtokuk. 12 Gróf Vay család berkeszi levéltára, fasc. 509. 13 NRA. fasc. 1108. nr. 34. 14 NRA. fasc. 1073. nr. 4. 15 NRA. fasc. 235. nr. 32. 16 Proc. Tab. 1204.