Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

Miskolc város tanácsa 1738. december 5-én Lévai Annával szemben, ki házasságon kívül gyermeket szülvén, a legnagyobb büntetést érdemelné; mindazonáltal e világra lett gyermeknek jobban lehető dajkálására és fenntartására, e mellett pedig másoknak rettentő példájára a város piacán 30 korbácsütésre ítéltetett.

22 A szodomaságra is vannak e korból esetek; akiket ebben a förtelmes bűnben rajtakaptak, azt az állattal (sertés, kutya, tehén stb.) együtt megégették.

23 Halálos bűn volt a bigámia is. 1727-ben Farkas György két feleséget vévén, minthogy első felesége is gratiát nem adott, hóhér pallosa alá ítéltetik.

24 Az együgyű lelkű Szűcs Sárának, Német József miskolci kocsis feleségének esze ágában sem fordulhatott meg, hogy 200 esztendő múlva lesz olyan mozgalom, amely a nőnek a férfival egyforma jogot követel. Bizonyára más szókkal fejezte volna ki azt, hogy nem igazság, hogy a férfi felette áll a nőnek. Minthogy pedig ezt ezekkel a szókkal találta kifejezni. „Vesszen az az Isten, aki feljebbvalóvá teremtette az asszonyembernél a férfiat" - istenkáromlás bűnébe esett és a városból kiűzetésre ítéltetett.

25 Megvolt ebben a korban a nyelv váltság büntetése, ami abból állott, hogy a rágalmazó a testi büntetést pénzen válthatta meg. 1715-ben Isó Jánost marasztalja el a vármegye ezen a címen 100 forintban Tomka György ellenében.

26 1716-ban a szendrei tanács statútumot hoz: hogy ha nyelveskedésért valaki 20 forint nyelvváltságra ítéltetett s meg nem adhatja, ha férfi, a 20 forintért szenvedjen 20 pálcát a farára, ha pedig asszony, a kalitkába (vagyis kalodába) tétetik és estvélyi harangozásig ott tartatik.

27 Az akkori primitív börtön-viszonyok mellett nem csoda, hogy a rabokat őrző hajdúk közt akadtak olyanok, akik pénzért vagy más anyagi előnyökért megszöktették a kezükre bízott bűnösöket. 1723-ban olvassuk, hogy Tóth Palkó hajdú különös kulcsot tartván, segítségével némely rabok a börtönből megszöktek, amiért is törvény szerint feje ütését hóhér által megérdemelné; mindazonáltal tekintetbe vétetvén sok gyermekei, azoknak táplálására élete megengedődik; 2-3 pénteken pálcákkal meg fog bűnhődni és erősen megcsapatni.

28 Mária Terézia és II. József kora az iskolaügy fejlődésére nagy hatással lévén, mint látni fogjuk, a nevelés átalakította az erkölcsöket s a nyugati eszmék behatolása lassankint lefaragta az emberekről azt az érdességet és vadságot, amelybe a bűn gyakori könnyű szerrel belefogódzott. A lakosok tudatlansága is évtizedről évtizedre csökkent s noha az ember veleszületett rosszra való hajlandósága nem is tűnt el egészen, aminthogy sohasem fog eltűnni, a bűnesetek száma a művelődés terjedésével kétség kívül kevesbedett. 22 Mjk. II. köt. 645. p. 23 Jk. XV. köt. 19., XIX. köt. 400., XX. köt. 23. p. 24 Jk. XVIII. köt. 1, 566. p. 25 Mjk. II. köt. 827. p. 26 Jk. XVIII. köt. 1, 220. p. 27 Szendrői jegyzőkönyv. 28 Jk. XIX. köt. 815. p.