Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

vármegye, minthogy hatósága erre nem terjedt ki, intézkedését a királyi dispo­sitiótól teszi függővé s felír a helytartótanácshoz. 60 Annak ellenében, hogy a vallás dolgaiban a földesúr korlátlanul rendel­kezett, megtörténtek oly esetek, mint a század második felében a református Szirák falué, melynek lakosságát földesura, gróf Eszterházy Károly egri püspök részint elűzte, részint áttérítette a katholikus vallásra. A református egyházi viszonyok is a múltakhoz képest ebben a korban nagy haladást mutatnak. A lelkészi kar színvonala megyeszerte emelkedik, s különösen a miskolci reformátusok néznek arra, hogy egyházuk élére minél ki­tűnőbb papokat nyerjenek meg. Meg is becsülik őket; így mikor Tarczali Sámuel 1731-ben súlyos betegségtől gyötörve, sok kiadásba keveredik, a városi tanács külön salláriumokat utalványoz ki ex cassa communitatis (a város cassájából). 61 Halála után eltemetéséről a város gondoskodik és megnyomorodott özvegyének az egész proventust meghagyja az esztendő végéig. Az új lelkész ellátását aként biztosítja, hogy külön aláírás útján bor és búza járandóságot helyez számára ki­látásba. A lakosok közül aláírtak 12 1/2 hordó bort és 31 köböl búzát. 62 Az ünnepek megtartását nem kizárólag csak a katholikusok sürgették; a reformátusok már 1714-ben statútumokat alkottak az Isten szombatjának, va­gyis a vasárnapnak megtartása dolgában. Egy forint büntetést szabtak azokra, akik e napon a városba gyalog, lovon vagy szekéren ki- és bejárnak, hacsak tör­vényesen nem mentik ki magukat. 63 Nagyon ügyeltek arra is, hogy a papok te­kintélye ellen vétők szigorú büntetésben részesüljenek. Szendrőn 1712-ben egy polgárt, aki saját bevallása szerint vétett Isten Ö Szent Felsége ellen, a bíró 10 fo­rintra ítélt; 1723-ban pedig egy másik polgárt, ki a lelkészt ületlen és mocskos szavakkal szidalmazta, megkövetésre és 4 magyar forint bírságra ítéltek. 64 Erkölcstörténeti szempontból érdekes, hogy 1739. február 27-én a várme­gye eltiltja a táncot; akik ezen botrányos cselekedet gyakorlásában bűnösnek találtatnak, ha nem nemesek, érdemeik szerint megbotoztatnak, a nemesek ellen pedig fiskális akció indíttatik. 65 Az Egerben székelő főpapoknak az a törekvése, hogy Borsod vármegyé­ben a katholikus vallás minél több hívőre tegyen szerint, csakhamar nevezetes eredményeket mutatott fel. Alig hogy a miskolci Mindszenten felépült a temp­lom és plébánia, csakhamar mozgalom indult meg, hogy a régi Boldogasszony telke s a körülötte fekvő piacterület a minorita atyáknak adományoztassék templom és klastrom építésére. A városi tanács már 1725. szeptember 20-án ki­mondotta, „hogy ha a katholikus uraimék őkegyelmük Miskolc városa Újváros nevű utcájában levő templomhelyen akármi névvel nevezendő épület-tételt kí­vánnak avagy kívánnának most avagy következendő időben tenni vagy tétetni, 60 Jk. XXII. köt. 923. p. 61 Mjk. II. köt. 298. p. 62 Uo. 299-300. p. 63 Mjk. I. köt. 650. p. 64 Szendrői jegyzőkönyv, «s Jk. XXII. köt. 790. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom