Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete
III. [Egyházak a korszakban] A szatmári békét követő korban Eger püspöki székén nagyerélyű főpásztorok ültek, akik a katholikus egyháznak a reformáció és a török világ zivatarai között Borsod vármegyében elveszett pozíciói visszafoglalására minden hatalmi eszközt felhasználni törekedtek. Alig melegedett bele székébe gróf Erdődi Gábor püspök, azonnal követelni kezdette az egyházi tizedet, amelyet minthogy a vármegyének jóformán egész lakossága reformátussá lett, a XVIII. században a király szedett be s éppen ezért király dézsmájának nevezték. Az egri püspök beleértve a lelkészi negyedeket és nyolcadukat, Miskolc városára nézve a király dézsmáját 500 rénes forintban és 2 hordó borban állapította meg. Ebbe a város bele is nyugodott volna, ha időközben meg nem érkezik a püspök meghatalmazottja, Kohányi István kassai plébános, aki a várossal 400 forintban akkordált. Azonban gróf Erdődi ezt az egyességet elvetette s nem tágított az 500 forinttól. 1 Sőt mikor látta, hogy a város makacsán ellenáll, annál jobban sürgette a tizedet. A város fogta magát és két követet küldött Szentiványi László kamarai elnökhöz, akik előadták, hogy Miskolc városa coronale bonum lévén, mivel a coronale bonumok nem szoktak király dézsmáját adni, hasson oda a királyi kamara, hogy ez újabb teher alól a város mentesíttessék. 2 A kamara közbenjárásának meglett az az eredménye, hogy a püspök a maga részéről 400, az egri káptalan részéről pedig 100, összesen 500 magyar (és nem rénes) forintban szabta meg a dézsmát s ezt a város ettől kezdve a 2 hordó borral együtt hűségesen meg is fizette. 3 A nép vallásosságának legékesebben szóló bizonyítékai a templomok; de ezek szomorú képet tártak elő Borsod vármegyében. Telekessi István egri püspök még 1700-ban, tehát a Rákóczi forradalom előtt, összeíratta a vármegye templomait s ezek közt legtöbb volt a fából épült vagy romokban heverő templom, íme az összeírás szomorú adatai: Miskolc városának tágas temploma van, melyet a kálvinisták bírnak; egy puszta temploma hajdan a remete barátoké volt. A katholikusok jelenleg magánházakban gyűltek össze istentiszteletre. A város közelében láthatók a tapolcai Szent Péter monostor és templom romjai. Szendrő városában ferencrendi atyák vannak, kiknek temploma javításra szorul; a kálvinistáknak itt elég tágas templomuk van. Mező-Kövesd városának eléggé tágas temploma van, 29 évvel ezelőtt elpusztult. Apátfalván fatemplom és katholikus parochusa van. A falun kívül egy nagyszerű templom és monostor falai állanak; leányegyházak: Mikófalva és Szentmárton. Mercse temploma lerombolva, licenciátus igazgatja. Várkonynak is katholikus a parochusa. Sáta és Szent István temploma lerombolva, licenciátus van mindkét helyen. Kis-Ábrányban a kálvinisták leromlott templo1 Mjk. I. köt. 677. p. 2 Mjk. I. 674. p. 3 Mjk. II. köt. 150. p.
