Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

István, Balajthy András, özvegy Dőry Pálné, a pálosok, Aszalay Ferenc, Aszalay András utódjai, Boldizsár Ferenc és Zsigmond s a Zsóry család háza; az Újvárosutcában: Váczy András, Boldizsár Ferenc, Muraközy László és Bükk Ferenc háza; a Medgyesalj a-utcaban: Tanyai (?) Ferenc, Szemere György, Faragó János főbíró, Bükk László, Muraközy László, Szepessy György, Óvári István és Fodor Pál háza; a Papszer utcában: a parochialis házak és az iskola; a Ma/om-utcában: a városi kórház; a Szirma-utcában: Kozáry György, Fischer János és a Bárczy család háza.

22 Az Újváros-utcában volt a Szinyva folyóra épített városi sörégető ház, a Hunyad utcában a Bükk-család kőből épült kétkerekű malma, a Derékvagy Piac-utcában 3 malom volt: a kőből épült városi kétkerek malom, egy más városi malom, de egészen romba dőlve, s a Dőry András utódjainak malma, a város alsó szélén, fából építve, zsindellyel fedve. A Fábián-utcában volt a város tanácskozó háza. A Torony alja és Papszer utcában azok a lakosok laktak, akik a városi malmok számára dolgoztak.

23 A szegények számára levő ispotály, minthogy már erősen romladozott, 1722-ben a város által alapjából újra építtetett; minthogy eddig a lakóházak két részben voltak mind a kettőben sütőkemence felállítását határozták el.

24 A városban két templom volt; az Avason álló ősi egyház cinteremmel körülvéve, melyet a XVI, század közepén a reformátusok vettek birtokukba s azóta szakadatlanul használtak, és a mindszenti római katolikus templom, melyet gróf Althan bíbornok, váci püspök és tapolcai apát építtetett s 2 lelkésszel látott el. Ez a templom 16 öl hosszú és nyolc öl széles volt; bőségesen elegendő azon kisszámú hívek számára, akik akkor Miskolcon laktak. 1728-ban a városi tanács a lakosok közt mindössze 5, a nép soraiban mintegy 4 katolikus családról tudott.

25 A városi piacon egyes céhek színeket építettek, nagyobbrészt terjedelmes deszkabódék voltak ezek, hogy ha a szükség úgy kívánta, könnyen eltávolíthatók legyenek. A csizmadia céhnek régebben volt ott ilyen elárusító színe s 1738ban a szabó céhnek is megengedte a város, hogy a csizmadia céh színe mellett szintén építhessen. Ezért persze külön taksát kellett fizetnie, de kimondotta a város, hogy derekas épület állítását nem engedi meg.

26 Miskolc város keleti részein feküdt a Mindszent-utca, mely ebben az időben önálló fejlődésnek indult s külön községi elöljárósággal bírt. Ős időktől a tapolcai apátság birtoka volt s Miskolc városától időnként csak szakadék választotta el, úgy hogy e várossal egynek látszott. 1736-ban a katolikus egyház már szépen gyarapodott.

27 Noha saját határa nem volt, mégis Miskolc városától 22 Urb. et conscr. fasc. 5. nr. 5. 23 Uo. 24 Mjk. I. köt. 806. p. 25 Mjk. II. köt. 122. p. 26 Uo. 654. p. 27 Akadémiai levéltár, történelem, 4 r. 180. sz.