Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete
Egy élelmes vállalkozó Csabán papír-malmot létesített. Először 1724-ben volt róla szó, 143 de a papír-csináló, ki itt foglalatoskodott, nem valami fényes üzleteket csinálhatott, mert impositióját, amely egyszersmindenkorra 3 forintot tett ki, két kötél papírossal rótta le. 144 1733-ban a vármegye felmentette őt a taksafizetés alól. 145 Az érdemes férfiút, aki ezt az iparágat, melyet később Diósgyőr országos hírre emelt, meghonosította Borsod megyében, Matalovszky Istvánnak hívták. 146 Neve után ítélve, bizonyára felvidéki tót származású ember volt. Az egészségügy emelésére is ebben a korban történtek meg az első lépések. Nemcsak a vármegye, hanem Miskolc városa is rendes orvost alkalmazott, akik nem egyszerű chirurgusok, hanem medicin doktorok voltak. A tapolcai hévvizek nagy jelentőségét először gróf Kolonics Zsigmond váci püspök és tapolcai apát ismerte fel s mindent elkövetett, hogy azokat a szenvedő emberiség számára hozzáférhetővé tegye. Már 1711-ben mesterembereket, kocsikat és építőanyagot kért a vármegyétől, mely azonban tekintettel az aratásra, csak későbbre helyezett kilátásba két hétre 12 munkást és 6 kocsit. 147 Utódja, gróf Althan Mihály Frigyes bíbornok, tapolcai apát szintén szívén viselte a tapolcai fürdő építésének ügyét; 1720-ban Rómából írt levelében kéri a vármegyét, hogy adjon fuvart. A vármegye készségét jelentette ki, hogy ad, amennyit adhat. 148 Úgy látszik, a bíbornok megkereste gróf Zinzendorf Frigyes egri főparancsnokot is, mert 1723-ban ő is sürgeti a fürdő építését. 149 A fürdőépületek még ebben az évben elkészültek s hat szobával vendégfogadó is létesült. 150 Bizony a természet meghódítása terén még nagy gyámoltalanságot tanúsított a XVIII. század első felének embere. Megkísérlé az elemekkel dacolni, de ebben nem volt semmmi rendszer, semmi tervszerűség. - 1725-ben nyáron a Sajó áradása okozott nagy károkat, Zsolca falut egészen elöntötte. A vármegye töltés építését rendeli el és erre a célra a szendrei járásból fát rendel. 151 Ugyanezen év őszén oly szörnyű jégverés tette tönkre a szőlőtermő hegyeket, hogy semmi bor sem termett. 152 Szederkényen meg 1733 tavaszán roppant szélvész dühöngött, amely a házakban és a fákban hallatlan károkat okozott. 153 Voltak évek például 1718 és 1719 -, mikor a rossz termés következtében szörnyű ínség uralkodott s a búzának köböle 8 1/2 forintra emelkedett. 154 Emielőtt tovább mennénk, vessünk egy pillantást a vármegye nemzetiségi viszonyaira. Az a tősgyökeres magyarság, melyet itt a török hódoltság talált, i«jk. XX. köt. 11. p. 1 44 Jk. XX. köt. 351. p. 145 Jk. XX. köt. 351. p. Míjle. Xxi. köt. 175. p. 147 Jk. XVI. köt. 801. p. 148 Jk. XIX. köt. 177. p. 149 Podhradszky másolatai. 150 Akadémiai Levéltár, történelem 4 r . 180. 151 Jk. XX. köt. 330. p. 152 Mjk. II. köt. 23. p. 1 53 Fényes: Geográfiai szótár, IV. köt. 75. p. 1 54 Szendrói jegyzőkönyv.
