Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete
látszik, nem is jártak eredmény nélkül, mert a szepesi kamara elejtette a miskolci harmincadra vonatkozó törvényét s 1716-ban Ernődön állította azt fel. 125 A városok és földesurak közt sok torzsalkodásra szolgáltattak alkalmat a korcsmák, melyek eredetileg a királyi jogok közé tartoztak, de később belekerültek a városi kiváltságok közé. Ha a város akart korcsmát állítani, a földesurak tiltakoztak s megfordítva. Ezen a címen gyúlt meg a bajuk 1712-ben Szendrő város lakosainak a gróf Csáky Zsigmond tiszttartójával, 126 1721-ben és 1722-ben a miskolciaknak a tapolcai apátság tiszttartójával. 127 Miskolc városának 1726-ban összesen 8 korcsmája és pálinkakorcsmája volt 128 s a tanács mindenkor gondot fordított rá, hogy ezek a korcsmák külsőleg is tetszetős formájúak legyenek. 1726-ban például elrendelte a Piac-utcában levő s az egyház javára jövedelmező korcsmaházat, a becsületes város emolumentumát (= épületét) kívül megtapaszszák és héjazatát befedjék. 129 Néhány év múlva a városban annyira megnövekedett az idegenforgalom, hogy 1729. szeptember 29-én 4 vendégfogadó felállítása végett királyi consensus kieszközlésére utasítja bécsi követeit, minthogy ekkor a vendégfogadó házakra nem kevés szüksége vagyon. 130 Ekkortájban vett nagyobb lendületet a pálinkaégetés is, melyet az úgynevezett pálinka-patikában mértek. 1716-ban már Csát városában is van ilyen pálinka-patika. 131 1717. október 6-án Miskolc város főbírája tiltakozik az ellen, hogy némelyek pálinkát, égetett bort s egyéb drágább s olcsóbb reggeli italokat itcénként, meszelyenként és polturánként titkon és pénzen áruljanak a város tilalma ellenére. 132 Ellenben 1735. december 28-án Trangus Illés medicin doktornak megengedi, hogy a maga fundusán patikát állíthasson és ebben nem színmézzel, hanem nádmézzel csinált reggeli italoknak vagyis rozsolisnak árulása is megengedtetik, de oly feltétel alatt, hogy az égetett bort nem mástól, hanem a várostól vásárolja. 133 Ebből is látszik, hogy a pálinka bérbeadásából szépen pénzelt a város. Ugyancsak jó jövedelmet hajtottak a városnak a mészárszékek, melyek szintén bérbe voltak adva. 1725-ben hat mészárszéke volt a városnak; és pedig az első céhes szék, melynek 46 frt., a második céhes szék, 45 frt. 30 kr., a harmadik céhes szék, melynek 50 frt. 18 kr., a Szeraffi-funduson lévő felső szék, melynek 69 frt. 67kr., a Szeraffi-funduson lévő második szék, melynek 45 frt. és végül a Kura-funduson levő szék, melynek 36 frt. volt az árendája. 134 125 Mjk. I. köt. 647-648. p. 126 Jk. XVI. köt. 1032. p. 127 Mjk. I. köt. 778. p., Jk. XIX. köt. 579. p. 1 28 Mjk. II. köt. 52. p. i» Uo. 1 30 Mjk. II. köt. 170. p. isi Jk. XVIII. köt. 1, 309. p. 132 Jk. XVIII. köt. 1, 527. p. 133 Mjk. II. köt. 461. p. 134 Mjk. II. köt. 11-13. p.
