Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

széket ragadott s Bükk Andráshoz akarta vágni; szerencsére társai kiragadták a kezéből. Szó szót követett s Bay annyira ingerült lett, hogy nekirontott Bükk Andrásnak s fojtogatni kezdte. Ha a többiek oda nem ugranak, vérszomjas dühében még megfojtotta volna. Ez a nem remélt támadás arra bírta azután Bükk Andrást, hogy a vármegye elé vitte panszát s tiltakozott azzal a kijelentéssel, hogy ha Bay továbbra is az életére tör, önvédelmében em törődik majd vele, bármi történjék is.

108 Mi volt az oka a Bay Sándor felindulásának, forrásunk nem mondja meg. Talán valami rokoni perpatvar, mert leginkább a rokonok közt esik meg, hogy egymás életére törnek. A Rákóczi-forradalom idején vármegyénkben is nagy szerepet játszottak a hajdúk, kik mint katonák adómentességet élveztek. Körülbelül a nemesek és jobbágyok közt foglaltak helyet, s az egyes helységekre nézve keresett kiváltság volt, ha a hajdúközségek közé felvették őket. Ónod, EmŐd és Szederkény ilyen hajdúközségek voltak s külön oltalomlevelet is kaptak a fejedelmtől, melyben megparancsolta, hogy a hajdúvárosok lakosainak, akik saját személyükben hadakoznak, otthon maradó fiai és családtagjai is minden adó alul mentessenek fel; azokra ellenben, akik zsoldban állanak, ez a szabadság ki nem terjed.

109 Később azután Patay Sámuel, Ő Fejedelmi Fenség kilenc hajdúközségének biztosa csak azt kötötte ki a rendektől, hogy Borsod vármegye is arányos adóztatásban részesítse az itt lakó hajdúkat.

110 III. Károly uralkodása alatt a hajdúk letűnnek a szereplés teréről. Egy részük, különösen a hajdúközségekben, armalis levelet szerez, más részük, például Miskolcon, az úgynevezett hbertinus (szabados) osztályt alkotja. A súrlódás a nemesi rend és a libertinusok közt sokáig fennmarad Miskolcon. Végre a város 1725. január 6-án bizonyos rendszabályokat léptet életbe, melyekkel mind a két rendbeli lakosság kötelezettségeit körülírja. E szerint: 1. Mivel a nemesi rend a porció-fizetés és kvártély tartás alul mentve van, a vármegye határozatából bizonyos taksát fizet, amelynek külön perceptora legyen, aki ha szükség úgy kívánja, executióval is behajthatja a taksát. Ez tartozik számot adni a miskolci járás szoIgabírájának. 2. A übertinusok kétszer annyi fuvart fognak adni, mint a nemesek. 3. A gyalogszerrel való szolgálat a libertinusok dolga, a nemesség csak levélhordással fog ezentúl tartozni, ezzel is csak in tertialitate (harmadrészben). De ha a város vagy a vármegye hasznára szükséges a gyalogszolgálat, azt egyformán tartoznak teljesíteni. 4. Ha annyi zászlóalj szállás oltatnék el a városban, hogy nem férne el, vagy olyan tiszt jönne, aki a libertinusoknál nem akarna megszállni házoknak csekély volta miatt, ily esetben a nemességhez is lehet szállásolni; de arra vigyázzanak a bírák, hogy a harmadrészt ez is túl ne haladja.

111 108 B

e nem jegyzett iratok, II. 755. «» Jk. XVI. köt. 94. p. "° 1709. július 29. Jk. XVI. köt. 251. p. «i Mjk. II. köt. 5. p.