Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Iglói Gyula: Miskolc környékének katonai leírása 1854-ből

vadászzászlóalj állomásozott. Az itt tartózkodásuk alatt készítették el Miskolc város és Miskolc környékének katonai térképezését, felvételét.

2 Ezekből a katonai szempontok szerint készített leírásokból számos értékes adattal gazdagodott a várostörténetünk. A Miskolc környékének katonai leírását, a hozzátartozó kéziratos térképpel együtt, Merz Oszvald és Wlaczek Vencel kadétok készítették. Helytörténeti értékét növeli az a körülmény, hogy némely adattal kiegészítették a Miskolc városról készített felvételt. Mielőtt munkásságukról, a ránk maradt adatokról szólnánk, bemutatjuk azt a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben ez a sajátos tartalommal rendelkező - a védelemmel és támadás lehetőségeire figyelemmel lévő - katonai leírás készült. A szabadságharc bukását követően Magyarország területét öt katonai kerületre osztották fel. Ettől elkülönítettnek minősült Horvátország és Szlavónia, Erdély, továbbá az 1849 novemberében kialakított Szerb Vajdaság és a Temesi Bánság. A katonai igazgatás székvárosainak megtett Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad és Pest-Buda később a polgári közigazgatás központjaivá is váltak. Az egyes kerületek kijelölésénél fő szempont: a magyarság háttérbe szorítása volt. Az öt kerület fölé 1851-ben helytartóságot, majd 1852-ben katonai és polgári kormányzóságot állítottak. Ennek a vezetését, katonai főparancsnokként és a polgári kormányzat legfőbb vezetőjeként, Albrecht főhercegre bízták. Az a kerület, amelyhez Miskolc is tartozott, az ország középső részét foglalta el, PestBuda székhellyel. Ám Esztergom, Eger, Szolnok, Szeged és Székesfehérvár is ehhez a kerülethez tartozott. Körbefogta a másik négy kerület és délről a Szerb Vajdaság. A belső rendfenntartást 1850-től a hadseregtől átvette a csendőrség, melyet nagyrészt a korábbi magyar katonákból szerveztek. Úgy ítélték meg a belső politikai viszonyainkat, hogy abban az időben a császáriaknak „lázadás"-tól nem kell tartaniok, s a biztonságos körülmények következtében I. Ferenc József 1852-ben körutazást tett Magyarországon. Az uralkodó 1852 nyarán járt először az országban, s a látogatása, a passzív ellenállás megannyi jelét és röplapok terjesztését leszámítva, zavartalanul zajlott le. Volt olyan része Magyarországnak, ahol a főparancsokság helyőrséget sem állomásoztatott. Az országunkat megszálló csapatok tevékenységét a birodalom III. hadseregének főparancsnoksága illetve a kormányzóság katonai osztálya irányította. A hazai alakulatokat más - megbízhatatlan - tartományokba vezényelték, míg a magyar területekre idegen csapatokat hoztak. Noha az ország belsejében lévő erődítések megtartására, fejlesztésére nagy gondot fordítottak, az ostromállapotot 1854. május l-jén megszüntették. Azidőben már tartott a monarchiával szomszédos Oroszország ún. „krimi háború"-ja, amely 1853 őszén robbant ki az oroszok és törökök között. Ez 2 Dobrossy István: Miskolc katonai-statisztikai leírása 1854-ből. Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. szám. Miskolc, 1980. 38-42. p.