Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

A levéltár anyaga akkor már meglehetősen felszaporodott. Még 1710-ben, amikor az országos vásárokra való tekintettel a vármegye a szendrei Ferencz­rendi klastromban helyeztette el iratait, mindössze 3 ládát töltöttek meg a jegy­zőkönyvek és a többi irományok. 57 Az archívumi ládák megvásárlásáért mind­össze 5 frt-ot fizettek a megbízott lakatosnak. De 1736-ban a vármegyei jegyző a levéltár rendezésével csak úgy boldogulhatott, hogy 2 esküdtnek a segélyét vette igénybe, akiket a maga pénzéből fizetett ki. A vármegye méltányolván a sok időbe került munkát és fáradságot, a jegyzőt 1000 tallér külön tiszteletdíjjal kárpótolta s az összeget olyként rendelte el folyóvá tétetni, hogy évenkint 300 frt-ot utalványozta ki s egyszersmind a munka elvégzéséig 4 hordó bort ad a vármegyebeli jegyzőnek és segédjegyzőinek. 58 Rendes levéltárnokot a vármegye csak a század vége felé alkalmazott. A nyugalmasabb idők beálltával érdekes újítást honosított meg a várme­gye. Hogy az ifjúság magát a jogi dolgokban kiképezhesse és a közügyek tár­gyalásban gyakorlatra szert tegyen (gratia discendi jura et experiendi tractanda negotia publica) 1713. május 9-én elrendelte, hogy a rendkívüli assesorok a sedriákban maguk mellék ifjakat vehessenek, akik ott szavazat nélkül ugyan, de eskü letevésével vegyenek részt. Ezek az ifjak a következők voltak: Szentpétery András, Bükk László, Szemere Zsigmond, Pap János, Labanc István, Sóry György, Bakó András, Kecskeméti Miklós, Kovács Gábor, Muraközy László, ifj. Kassay János, Gundelfinger János, Boldizsár Ferenc és Zsigmond, Vattay Péter, Nyárády István és Óváry István, akiknek legnagyobb része mindjárt le is tette az esküt. 59 Ebből sarjadt ki a később oly nevezetességre emelkedett juristák in­tézménye. Ugyancsak ekkor van az első nyoma annak, hogy a vármegye némely ügyek elintézését bizottságokra bízza. Már az 1712. év elején az elszállásolandó katonaság elhelyezésére bizottság küldetik ki; 60 1715. november 13-án a lakosok és javaik összeírására minden járásba a szolgabírák mellé küldettek ki bizottsá­gok. A katonasággal kötendő accorda és a kvártélyozásnak a lakosok közt ará­nyos elintézésére szintén bizottság jelöltetett ki. 61 Nagyon erős szolgálat volt a vármegyebeli perceptor hivatala. Mikor 1713. május 9-én Bárányi Ferencet választják meg, kötelességévé teszik, hogy az egész vármegye területén a nyilvános registrumok útján az összes adókat be­hajtsa, számonvegye, a beszállásolt katonaságnak és a hadi pénztárnak kifizesse és köteles időben számojon el vele. 62 Minthogy a vármegyének a királyi udvarnál mindig voltak elintézés alatt álló dolgai, ebben a korban is alkalmazott ágenseket, akik állandóan Bécsben laktak és rendes fizetést húztak. Az 1712. év végén Dőry László szerepel Őfelsé­57 Jk. XVI. k. 429. p. 58 Jk. XXII. k. 224. p. 55 Jk. XVII. k. 154. p. 60 Jk. XVI. k. 1031. p. 61 Jk. XVIII. k. 1, 233. p. «Jk. XVII. k. 153. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom