Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Fazekas Csaba: „Mi, Isten képét viselő szegények . . ." (Források a miskolci koldusok 18-19. századi történetéhez)

„MI, ISTEN KÉPÉT VISELŐ SZEGÉNYEK..." (Források a miskolci koldusok 18-19. századi történetéhez) FAZEKAS CSABA „A Magyar Honnak jóval kevesebb szegényei vannak, mint a 1 vi­rágzóbb szabadság félszigeti Honának, hol csak roppant áldoza­tokkal tápláltatnak, még is nagy számuk a' köz bátorságot 's békét veszélyezteti. - Csekély 's jó elrendelés által nem is érezhető, de még mostani környülményink között bár tsak ideigleni áldozattal eszközölhető az, mi későbben majd országos gondot kívánna. Te­gyünk hát most keveset, intézetünk lelkes végre hajtói biztosíthat­ják jó igyekezetünket." 1 Talán közhelynek számít a megállapítás, hogy az emberiség történetének nem volt olyan állama, politikai vagy társadalmi formációja, melyhez ne tarto­zott volna hozzá a szegénység sajátos csoportja, mely megélhetéséről a másoktól kéregetett javak által gondoskodott, vagyis koldult. A koldusok léte ugyanazo­kat a kérdéseket is vetette fel a mindenkori kortársak számára az özönvíztől napjainkig. Vagyis mindig sokan voltak, akiknek megesett a szíve szerencsétlen embertársaikon, ugyanakkor jóérzésük tiltakozott az emberi szánalommal visz­szaélő álkoldusok könyörgése ellen stb. A történelmi visszatekintés igényével elmondhatjuk továbbá: minden társadalmat jellemez, hogy milyen mennyiségű és (elnézést a kifejezésért) minőségű szegénységet „termelt" ki magából, kik és miért választották (gyakran kényszerből) ezt a lelkileg megalázó, ugyanakkor egyfajta megélhetést biztosító tevékenységet; hogyan és milyen eredménnyel próbált meg a mindenkori hatalom segíteni bajaikon, ha egyáltalán megtette. Alábbi dokumentumok közlését adaléknak szánjuk két készülő nagyobb lé­legzetvételű munkánkhoz: egyrészt feltáratlannak érezzük az újkori (18-19. szá­zadi) Magyarország szegényeinek történetét, különösen a koldusok társadalmi súlyára, szerepére, megítélésére vonatkozóan; 2 másrészt a készülő Miskolc tör­téneti monográfia vonatkozó fejezetében szeretnénk kitérni nem csak a foglal­kozási, vagyoni jellemzőkkel jól körülírható rétegekre, hanem azon - jórészt marginális - társadalmi elemekre, melyek szegénységük, vándorló életmódjuk 1 Torna vármegye Borsodhoz írt átiratából, a koldusok ügyével kapcsolatban. B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/e. 2664/1837. sz. 2 Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a szociálpolitika honi története témájában már születettek alap­vető, és rendkívül hasznos publikációk: Csizmadia Andor, 1943., Csizmadia Andor, 1977., Major Zol­tán László, 1991. stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom