Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Faragó Tamás: Borsod megye és Miskolc vándormozgalmai az 1780-as években

Másik tanulságunk úgy fogalmazható meg, hogy noha nyilvánvaló, hogy a 19. század két fele között a népességtársadalmi viszonyok erősen eltérőek - vándorlási szempontból ez a század tulajdonképpen két korszaknak tekinthető - a későbbi, szakmailag igényesebb, pontosabb, modernebb felvételek adatai alapján sok esetben érdemes a visszafelé becsléssel/következtetéssel megpróbálkoznunk. Fentiek alapján a „hogyan tovább" kérdés könnyen megválaszolható. Egyrészt hosszú távú adatsorokra van szükségünk, másrészt a vándormozgalomba bekerült személyek demográfiai jellemzőinek alaposabb ismeretére. Külön kiemelten kellene foglalkoznunk a nők vándormozgalmakban való részvételével, ugyanis erre vonatkozólag a Józsefi népszámlálás - sok más, népességi és társadalomtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű - adatsorai úgy tűnik, hogy hiányos információkat szolgáltatnak. (A népszámlálás katonai szempontjai miatt óhatatlanul a nők számbavételének kisebb-nagyobb mértékű elhanyagolásával járt.) A vándormozgalmakban résztvevők részletes demográfiai vizsgálata természetesen csak kisebb területre és kisebb időszakra vonatkozó, ugyanakkor részletesebb adatokat adó név szerinti források révén lehetséges. Ez utóbbi részletesebb vizsgálatoknak kell majd választ adni arra is, hogy milyen okok (és milyen összetételben) húzódnak meg a különböző települések, különböző társadalmi rétegek, valamint a különböző kor- és nemi csoportok vándormozgalmai mögött. Jelen vizsgálatunk alapján azonban a „mélyfúrások" típusai és területei már több-kevesebb magabiztossággal kijelölhetők.