Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Ö. Kovács József: Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján

kinthető hiányosságok ellenére már eleve valamilyen „reprezentatív" képet nyújtanak a helyi társadalomról. Ugyanakkor a kvantitatív szemlélet alapján is indokoltnak vehetjük ezek vizsgálatát. Eddig mintegy 80 helyi -Miskolc városi és Borsod megyei - összeírást vettem kézbe, amelyek szinte kizárólag mind adóztatási célból készültek, ezért a más területekről ismert lélekösszeírások jól hasznosítható információit nem tartalmazzák. így ezek alapján nem lehetséges a család- és háztartásszerkezeti rekonstrukció. Mindezt figyelembe véve, a Rákóczi-szabadságharc vége és az 1730 közötti időszakból a következő összeírásokat felhasználva igyekeztem megteremteni egy számítógépes adatbázis alapjait: az 1711. és 1715-1716. évi adóösszeírások, az 1715. és 1720. évi országos adóösszeírás Miskolc városi és részben járási adatai, az 1724-1725. évi nemesi összeírás, az 1730. adófizetési lajstrom. Miért tartottam ezeket feldolgozásra érdemesnek? Azért, mert a jelenlevő és összeírt népességre vonatkozóan mindenekelőtt megismerhetjük a neveket, illetve a hézagosságok és pontatlanságok ellenére az adótárgyak alapján egy vagyoni és társadalmi szerkezet alapvonalai is felvázolhatok. Mindezt egy hosszabb távú vizsgálat szempontjából tartom indokoltnak, amely talán későbbi időszakok hasonló metszeteit fogja bemutatni. Ezen jegyzékek vizsgálatával -például a megjegyzés rovatból - néha megállapíthatók, ellenőrizhetők a jogi (lásd nemesi cím), a foglalkozási (lásd mesterség), a családi és rokonsági státusok. Más forrásokkal, mint például a kéményösszeírásokkal'

1 való összevetések révén az utca-, városrész és tizedbeosztások is rekonstruálhatók. A 18. század elején rendszerint csupán néhány száz fő (400700), majd a század végén, 1790-ben már megközelítőleg 2400 személy adatait kell számításba venni.

5 Közismerten szembetűnő azonban az, hogy ezekben a forrásokban a nőkről és gyerekekről, valamint a vallási hovatartozásról szinte semmit nem tudunk meg.

6 Miskolcon és Borsod megyében sajátosan magas volt a nemesek aránya. A nemesi neveket is tartalmazó különböző összeírásokban megközelítően 200-250 fő adatait összegezhetjük az 1710 és 1740 közötti időszakból. Mindezeknek az 1754-1755. évivel való összehasonlítása, azonosítása további tanulságos feladatunk lehet.

7 Szólni kell még az 1730-as évektől egyre gyakrabban megtalálható görög és zsidóösszeírásokról, amelyek viszont a fent említettekkel ellentétben jóval többet elmondanak a család- és háztartásszerkezetről is.

8 Egyéb tártemet fejezem ki a levéltári kollégáknak, IV.A. 1501/b. „Species". 4., 42-46.d.; IV.A. 501/b. Acta pol. 16-19., 50., 56-57., 64.

d. 4 Lásd Rémiás Tibor egyetemi dotori disszertációjának néhány korábbi eredményét: Miskolc társadalmának 18. századi összetétele. Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. Miskolc, 140-151. o. Ugyanott témánkhoz illeszkedően ki. Tóth Péter: Társadalom és városigazgatás Miskolcon a 18. század első felében. 135-138. o. 5 Uo. Bencsik János: Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben (1688-1703). 124-127. o. 6 Erre vonatkozóan is ld. Szendrei /. im. 367-373., 399. o. 7 A névsort közli Szendrei}. im. 504-509. 8

IV. A. 501/b. Acta pol. 56-57. d., 93., 96. k.