Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
A bűnök számtalan helyével ellentétben a büntetéseknek meghatározott helye volt az újkori mezővárosban. Az említett kalodaház a börtön illetve előzetes letartóztatás célját is szolgálta, de valódi börtön 1700-ig nem volt Miskolcon, csak ekkor kezdenek tömlöcöt építeni, mert Diósgyőrből, ahol a börtön volt, többen megszöktek, mikor közmunkára vitték őket. 319 A diósgyőri vár tömlöce igen rossz állapotban volt. 1665-ben, amikor a Miskolcon elbújt kóbor katonák feleségeit Diósgyőrbe bebörtönözték, a főkapitány panaszkodik a tömlöcre: „.. .feleségeket arestumba raktam Meskolczrul felfutván... immár három ízben is szabadultának rabok az tömlöcbül" , 320 A főben járó vétkek büntetését is erre kijelölt helyen hajtották végre. Ezek a helyek a városlakók szemében akkor is elrettentőek voltak, ha éppen nem folyt rajtuk az ítélet végrehajtása. Ezt igazolja az a városban szokványos erőszakos utcai jelenet is, mely során egy miskolci nemes, Bellyéni András tiltott borárulását úgy bosszulta meg a város tanácsa 1593-ban, hogy tagjai a nemes borait főutcái kúriája előtt szétfolyatták, disznókkal itatták fel. Az egri káptalan tiltakozásából kiderül, hogy a tettet súlyosbította, miszerint a bort, amely egyben ótestamentumi és újtestamentumi szentség is, a piacnak azon a helyen szentségtelenítették meg, amely különben a város hírhedett kivégző- és pellengérhelye, ahová az elítélt gonosztevőket szokták kivezetni és közszemlére tenni. 321 A piac mint kivégzőhely még a 17. században is ismert volt, hiszen amikor 1649-ben az Eperjesen öntetett új harangnak híját találták, Lakatos György így átkozta a gyanúsítottak egyikét: „Eddig sógorom voltál, te Kecskeméthi, de ezután nem leszesz a sógorom... felosztoztál három avagy négyszáz forint ára sok szegényember zálogával, esse lélek kurva fia, ám magam megcsináltattam az akasztófát az miskolci piacon, magam rámegyek az házadra, kivonlak belőle, s Isten engem úgy segéljen, felakasztatlak". 322 A piac nemcsak akasztások, hanem fejezések színhelye is volt. 1689-ben a Sőre Panna elleni perben ezt vallotta az egyik tanú: „mi haszna ha pirongatsz, mert olly an bizony az, mintha a borsót a falra hánnák, egy sem ragadna oda, azt akarnám, hogy a piacon ma venné fejemet Péter mester, csak ez volt feleleti, ha pirongattam.'' 323 Péter mester, a hóhér feladatai között nemcsak a kivégzés, hanem a rabokkal elítéltekkel való foglalkozás, a városból való kicsapatás is szerepelt. 1653-ban a hóhérnak egy igen különös és kegyetlen ítéletet kellett végrehajtania, amikor az istentelen, gyilkosságot s más bűnöket elkövetett Baksai Jánost a vármegye elítélte: „a hóhér kezében adatván, azon hóhér által lófarkon kivitettessék ad executionem (a kivégzésre), és kivitetvén, elősször is ott kinn mind az két keze vágattassék el, ezután földben ásatván káromkodó nyelve kivonattassék és az elvégeztetvén, s kővel agyon veretvén, azután teste tűzre vettessék és mindenek példájára megéget319 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 14. köt. 1046. p. 320 MOL P 71 (Csáky cs. lt.) Fasc. 264. 321 ad forum publicum et locum suppliai iiempe submediastrum hujus oppidi ignominiosum, in quern locum crinimosum et facinorosum quemlibet condemnatum ducere soient. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 2. köt. 660. p. 322 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 6. köt. 709. p. 323 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 11. köt. 163. p.
