Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

tése tárgyi környezetét alkották, míg a kádak, haltartó bárkák, szuszékok a város gazdálkodási feladatait szolgálták ki. Ez a kétféle funkció - lakás és gazdálkodás - a miskolci lakóházakban és udvarokban is együtt volt jelen, sőt azzal sem tűnt ki a Városháza, hogy a telkén több épületet is elhelyeztek. A kommunitás igazgatási, bűnüldöző és büntető feladatköre azonban speciális épületet és tárgyi kultúrát igényelt, ezért vehették leltárba a város fejezőpallosát, ketrecet, láncot, illetve a mértékhitelesítés eszközeit. A Városházánál külön fogdaépület volt a kalodaház. 1648-ban Szőcs Jánosnét a miskolci bíró parancsolatából kalodába tették, de a kalodaházban kivonta a lábát a kalodából, és elment. A kalodaházban asztal is volt.

237 A Városháza telkét 1682-ben kibővítették, ekkor Sarnai Mihályné Mezőlaki Máriától veszi zálogba a város húsz évre 200 forintért a Mészár utcai másfél telkét, melynek déli szomszédja a Városháza, északi szomszédja pedig Her Gergely (a mészáros). A Városháza mellett a Cikó utcán is volt a városnak ingatlana, hiszen a telkek utáni külsőségeknél „A Czikó uttza után való feöldeket" is összeírták.

238 1702-ben a Kötelkönyvben is két és fél telket írnak a Városházához, ami azt igazolja, az újkor eleji királyi adományból nyert egy jobbágytelek nagyságú privilegizált ingatlanból tekintélyes, két és fél teleknyi utcarész lett a városé a 18. századra. A Városháza nemcsak a város integritásának szimbóluma, az igazgatás és büntetés központja volt a városban, hanem épülete és az előtte húzódó „város utcája" a közélet egyik legfontosabb színtere is. A Szent György napi bíróválasztást is itt tartották 1676-ban, amely a város lakosainak alkalmat adott más természetű vitás ügyeik intézésére is, amint egy tanúvallatásból kiderül: „az elmúlt Szent György havának 27. napján szintén akkor, mikor új bíró választásra Miskolc városának házához az város népe begyült volna, Szíjgyártó András uram, nemzetes idősbik Kecskeméti István uramat, ugyanott a város házánál és az város népe hallatára mocskolta és becstelenítette volna."

239 A Városháza középület jellegét hangsúlyozta a leltárba is felvett „öreg oszlopon" álló napóra, ami egyben azt is igazolja, a Városházán még a 17. század második felében sem volt szerkezettel működő óra. Pedig a számadáskönyvekben többször is fizetnek olajért egy óra faszerkezetéhez,

240 ami csak az Avasi templom mellé épített harangtorony órájára utalhat. Míg a városi igazgatás állandó épületet és centrumot nyert a 16-17. században a városban, a vármegyei közélet, melynek Miskolc a későközépkorban központja lett, a hódoltság korában a töröktől való félelem miatt más Borsod megyei helységekbe helyeződik át. Először 1579-ben határoz úgy a vármegye, hogy Mohi biztonságosabb a megyegyűléseknek, majd Aszaló, Szendrő, Ónod és Sajószentpéter osztozik leginkább Miskolccal a congregátiók helyszínében a 17. században.

241 Szendrő és Ónod császári katonákkal megrakott váraival 237 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 6. köt. 573-575. p. 238 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 1682. január 20. 239 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 1676. május 25. 240 767S. január 22. Az óraház faolajra erog. den. 42. NYÍRY D. 1926-1927.116. p. 241 BOROVSZKY S. 1909. 191. p.