Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

Az 1672-es tűzvész azonban valódi városi katasztrófa volt, belső okokból, ezt megelőzően pedig több kisebb tűz is pusztított Miskolcon. 1563-ban a város kéréssel fordul az uralkodóhoz, akire a birtokjog egy időre visszaszállt, hogy állítsa vissza neki az egyház javait, hogy az istentiszteleteket megtarthassák, mivel az előző évben tűz emésztette az iskolát és templomot, s ezeket az egyház idegen kézre került javaiból akarják helyreállítani.

218 A 17. század elején, a zavaros politikai, háborús viszonyok közepette is nagy tűz pusztított a városban, mivel 1609-ben a vármegye tanúsítványt ad ki arról, hogy a makiári Pintér Luca unokáinak: Balogh Lucának és Jánosnak nemeslevele a miskolci tűzvészben odaveszett Ötvös György házában.

219 A tüzek, tűzvészek egyik oka a kémények rossz állapota, a füstelvezetés megoldatlansága, valamint a lakóházak és tűzveszélyes műhelyek közelsége. 1683-ban Sütő György kovácsnak nemcsak műhelye, hanem Debreczeni Mihálynak a műhely mögötti háza is leégett. Debreczeni Mihálynak „az Derék Piac utcában lévő residentiája és háza előtt akkoron lévő kovácsműhelynek kéménye igen rossz volna, intette sok ízben Sütő Mihályt, hogy azon műhelyének kéményét tapasztassa és csináltassa meg, mert kigyull a kémény, s mind magának, mind neki annak utána nagy kárt fog tenni."

220 így is történt. Szent Jakab nap tájban (július elején), amikor Sütő Márton hordót kötött egy pincében, Márton kovács a szőlőben volt kapálni, Mihály kovács „az mezőn volt művelni", a műhely a rossz kéménytől kigyulladt, s mindkét házat elégette. Az istállózó állattartás terméke, a trágya is potenciális tűzfészek lehetett, nemcsak Miskolcon, hanem a diósgyőri várban is, amellett, hogy komoly veszélyforrás volt a várbeliek és a város lakóinak egészségére is. Haller Györgynek, Diósgyőr vára örökös urának 1670-ben a vármegye előtt tett tiltakozásából kiderül, hogy a trágya, mint gyúlékony anyag tűzvésznek is okozója és táplálója lehetett. „Mivel mind ennek előtte való idegen kapitányok, s mind penig legközelebb az mostani diósgyőri kapitány, nemzetes Suskovits János uram, az belső várban tartván lovait, ganéjokat az várnak majd közepére gyűjtvén, ki nem hordatják, mely ganéjnak rakásra való gyűjtése és rakáson való léte miatt az szükségnek és szondásnak idején az beszorulandó nép az török ellenség ellen úgy, amint kívántatnék, nem is oltalmazhatná magát, és azon rakásra gyűlt ganéj miatt semmi emberséget nem tehetne. Másképpen is, ha az tűz bele talál akadni, az egész várnak az tűz miatt meg kelletik emésztődni. Országunknak Hlyen nevezetes edgyik bástyájának pusztulásával ez hazának és a protestáns úrnak is nem kicsiny kárával."

221 Miskolcon az évszázad tűzvésze ismeretlen okból tört ki 1672-ben és elemésztette a város nagy részét, amint a Városkönyv is megemlékezik róla: „Július 30. Istenünk bölcs ítéletiből származott haragja lévén szegény városunkon hirtelenséggel tűz támadvá?i, és a rettenetes széliül erőt vévén, városunknak maga nagyobb 218 ...templum et scholam reparari et renovari possimus, quia anno praecedente igne exusta sunt, ut ubi diviims cultus et ceremónia peragi deberent. MOL NRA 723/51 1]9

...eas liic in Miskolcz in publico oppidi incendio apud et in aedibus Gregorü Eöttvös confiagrantas, consumptasque esse. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 3. köt. 752. p. 220 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 10. köt. 443-444. 22

' B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 6. köt. 714. p.