Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
e l 200 Nein sokkal később a zálogbirtokosok lépnek fel az apát ellen, mert „minemű malmos a Mindszenti utcához tartozó voltán, annak mivel az gátját az régi szokás felett úgy felemelték és töltötték volna, hogy az uraknak a víz mellett lakó jobbágyainak nem kicsiny kárukra voltán". 201 A malmok már a középkorban is sok kárt okoztak, főként a többi malomnak, hiszen a vízszint ingadozása és egyéb változások befolyásolták a malom működését. Mivel az ispotálymalma a Szinva alsó folyásán, a város szélén létesült az újkor elején, Alsómalomnak is hívták. A 17. század második felében a Dőryek kezén volt, s 1696-ban az egri káptalannak a Dőry javakról tartott tanúvallatása során a malomhelyre telepített épületekről is megemlékeztek: „A Szinyva vizén lévő alsó malomhelyen... volt egy malomház két kőre, egy kis udvarkája, de szín vagy marhaállás semmi nem volt, Mindszent felől napkeletről semmit ahhoz nem bírtak... a Mindszent felől való részén volt a víznek építve és bekerítve egy kis udvarkával, de hogy Szentpéter felől való részén a víznek valamelly darab részét bírták volna oda, nem tudom, de mindgyárt ottan Dőry Ferenc uram majorja volt." 202 A tanúk az égtájak megnevezése helyett a víznek Szentpéter és Mindszent felőli oldaláról beszélnek. A Szinva déli partjára telepített malom mellett nem volt baromállás, vagyis olyan hely, ahol az Őröltetni menő fogatok megállhattak, pedig ezek fontos tartozékai voltak a mezővárosi malmoknak, ugyanakkor jellemzői a városképnek is. A tapolcai apátság csabai malmának bérlője viszont a 17. század második felében Csabán már létesített baromállást a malom mellé: „Amidőn néhai öregbik Kecskeméti Istvánnak atta volt néhai jó emlékezetű apátúr, Stenczel János tíz esztendeig, hogyha megépítteti, szabadosan bírhassa, akkor bekerítette, sindelyes színt csináltatott és marhaállást ottan... a csabai felső malom körül" 203 . A malmok az épített környezetet is veszélyeztették, 1698-ban éppen a pálos rend tiltakozik az apát ellen, mert a Szinván forgó alulcsapós kétkövű malma vízműveivel, s azzal, hogy a töltéseket a réginél magasabbra emelték, gátolja a patak folyását, s így a pálosok nemesi telkén létesített ősi, de most puszta malomhelye vízben áll és majdnem elmerült már a felgyülemlett vízben. 204 A pálos malom a város alsó végén az egyik legfontosabb miskolci épület volt a 15. század eleje óta a mellette lévő kocsmát tartó kúriával, s a kétkerekű alulcsapó malomnak, 205 melyet a pálos rend az újkorban többször árendába adott, a hódoltság végére pusztává lett épülete egy kissé a pálos rend bükkaljai birtokainak újkori sorsát is magában hordozta. 200 ...aquam sive fluvium Zyniua in alveo molendini ipsius Ladislai Habardi vulgo Ispital malma didi, in suo casu a festő beati Emerici ducis retineret, iusta aqua existente, ubi in sungula retentione damnum tritici unius ficzor vocati mensura inferret. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 313. p. 201 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 853. p. 202 FLE Archívum vêtus VII. N° 1596 203 FLE Archivum vêtus VII. N° 1596 204 ...super fluvio Szinyva decurrente, molendino duarum rotarum subtus volvente constructo, aedificiis ejusdem aquariis, aggeribus item et repleturis propter modum veterem Itius erectis, exindeque meatu seu cursu pradicti A. fluvii impedito, locus antiqui molendini desolati revenrendissimorum patrum ordinis Sancti Pauli primi eremiatae fundo nobilitaris curiae eorundem, aquis liaerentibus et quasi stagnantibus immersus esset. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. IX. V. 827. 205 DOCUMENTA ARTIS PAULINORUM 1975.1. füzet. 78-79. p.
