Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - G. Jakó Mariann: Fejezetek a miskolci tankerületi főigazgatóság történetéből (1935-1949)
derű a munkát. „A törvényes kormány további rendelkezéséig egyelőre nem kell tanítani azokat az anyagrészeket, amelyek politikai, társadalmi vagy vitatható szociális szempontokra vonatkoznak." A tanítás eszközeit illetően hangsúlyozza, hogy „ . . . rninden tanár és tanító köteles a legleleményesebb öntevékenységgel előmozdítani a tanítás munkáját." 23 Több helyen katonai beszállások miatt nem lehetett tanítani, így a főigazgató iskolákat helyezett át, költöztetett össze. 1945 elején már pontos képe volt a tankerület helyzetéről, ami elég lehangoló képet mutatott: sok épület megrongálódott, a felszerelés nagy része elpusztult. A tanfelügyelői hivatalok tisztikarának többsége szintén helyén maradt és rögtön megkezdték a munkát. Komolyabb károkat csak a zempléni hivatal épülete szenvedett, ahol a tanfelügyelő saját lakásában rendezte be a hivatalt. Az 1939-ben a miskolci tankerületből kivált Abaúji Tanfelügyelőség teljes felszerelése, irattára Kassán maradt és csak 1945 áprilisától kezdhette el munkáját Szikszón. 1945 januárjában a VKM megerősítette állásában Szőnyi Sándor főigazgatót és kiadta az 56000/1945. VKM. sz. rendeletet a közoktatásügyi igazgatás tárgyában. Ezzel visszaállt a miskolci tankerület 1935. évi területi beosztása és a főigazgatói hivatal munkáját továbbra is az 1935: VI. tc. alapján végezte. A közigazgatás tényleges irányítója ekkor a Miskolci Nemzeti Bizottság, melynek az élet beindítására vonatkozó intézkedései az oktatásügyet is érintették. A főigazgató több körlevelében is megjelenik a „Miskolci Nemzeti Bizottság rendeletére" felirat. A VKM azonban - országos szervezete ezekben a hónapokban kezd kiépülni - rögtön fellépett az általa „hatásköri túllépésnek" minősített tevékenység ellen. A főigazgatót komoly szemrehányásokkal illették, mondván: „az oktatásügybe csak tanügyi hatóságok szólhatnak bele". A Nemzeti Bizottság meglepődve fogadta a miniszteri tiltakozást, hiszen „valakinek meg kellett tennie a szükséges lépéseket ezekben a hetekben". Mindenesetre a vita 1945. március 23-án a Nemzeti Bizottságnak a tankerületi főigazgatóhoz írt levelével lezárult, ebben ugyanis a bizottság kijelentette, hogy „a tanügy terén való mindennemű beavatkozásról lemond". 24 A Miskolci Tankerületi Főigazgatóság 1945-ben nagyjából a korábbi létszámmal kezdte meg munkáját. Szőnyi Sándor főigazgató mellett Zatskó Gyula, dr. Pethő Endre, Móritz István, Borbély Gyula, Palotai Ferenc, dr. Bodory László, dr. Bíró Gábor alkották a fogalmazói kart, de itt kapott ideiglenes beosztást a Besztercéről jött egykori lapszerkesztő: Böhm Péter is. Komoly szervezési feladatok hárultak ebben az időszakban a tanügyigazgatási apparátusra. Az oktatási rendszer átalakításának első, legfontosabb B.-A.-Z. m. Lt. VI. 501/a. 12/1944. ein. B.-A.-Z. m. Lt. VI. 501/b. 987/1944-1945. Országos intézkedés ez ügyben csak 1945. június 28-án születik, amikor Teleki Géza miniszter „megköszöni a nemzeti bizottságoknak, hogy gyors intézkedéseikkel beindították a közoktatási intézmények működését", valamint leszögezi: a jövőben csak a miniszter hivatalos szervei illetékesek a tárcája alá tartozó minden ügyben. (22889/1945. ÍV. VKM sz. körrendelet).
