Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Magdolna: A Rákóczi-szabadságharc árnyoldala (Terhek és sérelmek Borsod vármegyében 1703-1706 között)

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC ÁRNYOLDALA (Terhek és sérelmek Borsod vármegyében 1703-1706 kőzött) NAGY MAGDOLNA A 18. század elején úgy tűnt, az előző évszázad viharos eseményei után némileg csendesebb időszak következik az ország életében. A többnyire Erdélyből kiinduló fegyveres küzdelmek lezárulása, a török kiűzése kedvező lehetőséget teremtett az újjáépítéshez, ami a további fejlődés előfeltétele volt. Azonban hamarosan komoly akadály került a regenerálódás útjába: 1703-ban kezdetét vette a Rákóczi-szabadságharc. Az országot ért sérelmek, a vallásszabadság eltiprása miatt indított küzdelem joggal számíthatott széleskörű támogatásra. Rákóczi Ferenc azonban egy - az előző évszázad háborúitól - megviselt nemzetre kívánt támaszkodni, ami már önmagában előre vetítette a fejedelem és a hadsereg igényei miatti problémákat. „A háború kezdete óta a nép ingyen és önként szállít élelmiszert, mert a barmok táplálása semmibe, illetve csak kevés munkába kerül, a föld bőven termi a búzát. . - írta Rákóczi az Emlékirataiban. Valójában az egész szabadságharcot végigkísérte a vármegyék, a városok panaszkodása a kért katonaság, a hadsereg ellátására kivetett adók és egyéb terhek miatt. Gyakorta előfordultak parancsmegtagadások, késedelmes teljesítések, amelyek esetén kemény dorgálás, fenyegetés volt a válasz. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyek a 17. századi küzdelmek során a legtöbb pusztítást élték át. Ebbe a térségbe tartozott Borsod vármegye is. Jelen tanulmány célja Miskolc és Borsod vármegye terheinek, vélt vagy valódi sérelmeinek vizsgálata a szabadságharc első felében. Az 1703-1706 közötti időszak kiválasztását több körülmény indokolta: 1. A kivetési, végrehajtási rendszer ebben az időben alakult ki, így jól nyomonkövethető a fejlődés. Ugyanakkor az országos rendezés előtti zavaros katonaállítási és ellátási helyzetről is képet alkothatunk. 2.1706 végéig a fő szervezési, állomásozási központ ez a térség volt, ami többletkiadást jelentett az itteni lakosságnak, különösen az 1. pontban jelzett rendszer kialakulása előtt. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok. Budapest, 1985. 211.