Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Török Márta: Abaúj-Tornai várak a 16-17. századi levéltári források tükrében
her nyakára való vasbilincs öt, a tömlöc kősziklából kivájva, lajtorja benne, vassarkas, hevederes, reteszes ajtóval. 145 Szádváron a középső várban 1685-ben a tömlöc közöséges, a szárazmalomban két ember hajtó nyakra való czinczér, nyolc darab, kézre való cziczér kettő darab, vas alabárd öt, s ebből az évből feljegyzik, hogy a porkoláb kiadott emberlábra való sínvasat. A vár piacán az akasztófa állt. 146 Altalános következtetések Dolgozatom elején arra vállalkoztam, hogy egy általam már vizsgált irattípust új oldaláról mutassak be, illetve arra, hogy megvizsgáljam, mennyire használható az életmódkutatás számára. Azt tapasztaltam, hogy az inventáriumok csak részben tesznek eleget elvárásaimnak, hiszen szűkszavúak, kimértek, elsődlegesen mennyiségi bemutatásra törekednek a minőségi helyett, ezért az utóbbi jegyeket kevéssé jelölik - bár ez többnyire az összeíró személyétől, lelkialkat és rátermettségétől is függött. A várak berendezéséről azonban használható képet adnak, hiszen számba veszik a 16-17. századi anyagi kultúra minden elemét. Ezek alapján jutottam el ahhoz a felismeréshez, hogy ezek a kor viszonyaihoz képest kicsinek és kényelmetlennek tartott várak csaknem ugyanolyan módon, s mértékben voltak berendezve, mint bármely más erdélyi vagy nyugat-magyarországi, igen előkelő kastély illetve udvarház. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy a lakóhelyiségek nagyobb részében különféle terményeket, munkaeszközöket, deszkákat, meszet és más - építéshez szükséges anyagokat tároltak. A lakószobák többségében mind az építészeti, mind a berendezési elemek kiképzsében, megmunkálásában kimutatható a Felvidéken jelentkező reneszánsz művészeti hatás. Igazolják ezt a pártázatos szegélyű kályhák, ajtó- és ablakbélletek, amelyek keverednek az előző kor gótikus művészeti elemeivel. A leltárakat figyelmesen olvasó kutatónak rögtön a szemébe ötlik, hogy a vizsgált hat vár közül a regécit mutatják a legelőkelőbbnek, főként Zrínyi Hona és I. Rákóczi Ferenc, majd Zrínyi Ilona és Thököly Imre ott-tartózkodása idején (1676-1683 között). 147 Ez alatt az idő alatt feltehetőleg a fejedelmi udvartartás pompáját kívánták pótolni. Az inventáriumok tehát a tárgyi emlékek kutatása szempontjából pozitív és használható irattípusnak bizonyultak. Emellett tájékoztatnak bennünket a várat rendszeresen lakó katonai és polgári személyzet összetételéről, életviteléről is, ám ebből a szempontból mégis elégtelen források. 45 OL. U et C Fasc. 39. No. 24. Itt őrizték a Thököly-féle szabadságharc idején a később költővé lett Koháry István várkapitányt s Herbstein császári tisztet. - Joó T. 1977. p. 35. ^örök -magyar kori Állami Okmánytár VI. Bp. pp. 525-529. 47 Az említett időszakban sem lakták folyamatosan a várat. 1676. júliusától 1680-ig Zrínyi Ilona és gyermekei lakják, 1682-83-ban Zrínyi Ilona és Thököly lakja többé-kevésbé folyamatosan. Lásd Joó T., 1977. pp. 29-35.
